Fontos lépés. A kárpátaljai magyarok elleni atrocitások elítélése jelentős gesztus Kijev részéről
Fotó: Kozán István
Szimbolikus, egyéb konkrét hatásokkal nem járó gesztus, hogy az ukrán parlament határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet megszálló erők által elkövetett atrocitásokat – jelentette ki a Krónikának a két kárpátaljai magyar párt elnöke. Zubánics László, az UMDSZ és Brenzovics László, a KMKSZ elnöke arról is beszélt portálunknak, miért indokolt, hogy Budapest a kisebbségi jogok visszaállításának elmulasztása miatt továbbra is blokkolja Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait, és arról is, hogyan áll most a kisebbségi jogok helyreállításáról szóló törvény.
2026. szeptember 05., 09:182026. szeptember 05., 09:18
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) első embere rámutatott: szimbolikus lépésről van szó, lévén, hogy a málenkij robotnak már egyetlen kárpátaljai túlélője sincs, illetve maga a dokumentum egyébként azon túl, hogy elismeri és elítéli ezeknek az eseményeknek a tényét, valamint ennek a következményeit, nem jár más következménnyel.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Mint kifejtette, az ukrán–magyar megállapodásnak van egy úgynevezett kisebbségi cselekvési terv nevezetű melléklete, és ebben van egy külön alpont, amely arra sarkallja az ukrán kormányzatot, hogy 2027 végéig mindazon nemzeti kisebbségek esetében, amelyek a cári Oroszország vagy az egykori Szovjetunió területén, a mai Ukrajna határain belül éltek,
és ez a parlament feladata.
Zubánics László
Fotó: Facebook/Zubánics László
„Vagyis a megállapodáshoz az is hozzátartozik, hogy a múltat megfelelő módon értékeljék. Egyébként volt egy hasonló lépés, amelyik a gagauzokkal foglalkozott valamikor idén tavasszal, de a kárpátaljai magyarok és németek ügye mindenképpen emblematikus. Tavaly nyáron az ukrán parlament elnöke ellátogatott Budapesten többek között a málenkij robot emlékművéhez is, illetve volt egy felszólalása, és akkor fölvetette, hogy jó lenne rendezni ezt a kérdést. Ebben egyébként a Budapesten tevékenykedő ukrán nagykövet, Fegyir Sándor is fontos szerepet játszott, tehát ő volt ennek a mozgatórugója” – mutatott rá.
„A magyar közösség, illetve a parlamenti képviselőink az elmúlt évtizedekben többször felvetették ezt a kérdést, tehát ez nem új keletű.
Annál is inkább, hogy most Ukrajnában nagyon fontos az úgynevezett nemzeti panteon témája. Mind a holokauszt 1944 tavaszán, mind pedig a málenkij robot 1944 októberében, novemberében egy olyan eseménysor, ami a kárpátaljai magyarság 20. századi történelmében fontos, függetlenül attól, hogy most ez tényleg inkább már szimbolikus, hiszen már nem él senki. Maga a dokumentum semmiféle kárpótlást nemi helyez kilátásba. Itt egyszerűen állami szinten elismerik és rögzítik, hogy Ukrajna ezt az eseménysort mint állam megfelelő helyen kezeli, és megpróbálja valami módon ezt a történelmi traumát most már a kollektív emlékezetben is elhelyezni, és nem csak a magyarokéban, hanem az össznemzetiben” – hangoztatta Zubánics László.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is hasonlóan látja.
Sem a Szovjetunió, sem később az ukrán állam egyáltalán nem volt nyitott az áldozatok rehabilitálására, annak ellenére, hogy valamennyi magyar parlamenti képviselő nyújtott be ilyen tervezeteket és a megyei közgyűlés is többször kérte a parlamentet, hogy ezt a döntést meghozza. Mindenképpen üdvözlendő az, hogy ez a dolog több mint 30 év után megtörtént” – szögezte le Brenzovics László.
Rákérdeztünk a két pártelnöknél arra is, hogyan áll a kárpátaljai magyar közösség – illetve az összes ukrajnai őshonos kisebbség – jogainak helyreállítása, miután Magyar Péter magyar miniszterelnök csütörtökön arról beszélt: Ukrajna nem teljesítette az e téren idén tett vállalásait, ezért Magyarország nem támogatja az újabb európai uniós csatlakozási klaszterek megnyitását.
Zubánics László kifejtette: jelenleg is zajlik egy törvény előkészítése az ukrajnai végrehajtó szervek részéről,
„Itt vannak megfogalmazási különbségek és a felek most jelenleg ezeken egyeztetnek. Az ukrán fél által előkészített szövegben vannak olyan pontok, amelyekben a magyar fél módosítást javasol. Nem jelentősek, mármint szövegszerűen nem jelentős módosítások, viszont fontos pontokról van szó, amit az ukrán fél eredetileg bevállalt, most pedig egy kicsit visszább lépett” – hangsúlyozta a pártelnök.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Mint kifejtette, kimondottan a nemzeti kisebbségek, illetve őshonos népek oktatási intézményének a státusával kapcsolatos pontokról van szó. „Ennek a körülírásáról, illetve a megfelelő megfogalmazásáról zajlik jelenleg egyeztetés, és valószínűsíthető, hogy valamikor, most
Ez egy igen jelentős előrelépés lenne, és gyakorlatilag az Ukrajna által vállalt feladatoknak a végrehajtását jelentené. Ez mindenképpen előrébb vinné a két országnak és az európai uniós csatlakozási folyamatnak az ügyét is, lévén, hogy a magyar kormány elvi kérdésekhez köti a további klaszter-megnyitásokat, és ezt helyesen teszi. Ukrajnából úgy gondolták, hogy ezeken gyorsan túl lehet lenni, viszont a júniusi ukrán–magyar megállapodásnak folyamatosan zajlik a monitoringja, és mivel az ukrán fél nem mindent teljesített, vagy legalábbis információim szerint nem, ezért születtek júliusban is, illetve most szeptemberben is ezek a továbblépést megakasztó döntések” – hangsúlyozta az elnök. Leszögezte:
„Ez nem csak a magyar ügy, sőt egyáltalán a szövegekben sehol nem szerepel, hogy ez a magyar közösségre vonatkozik, hanem minden nemzeti kisebbség jogaival, lehetőségeivel foglalkozik, amelynek akár egy csoportban vagy egy osztályban van valamilyen kisebbségi nyelvű oktatása. Tehát ez lehet ugyanúgy a lengyel, a bolgár, a gagauz, az örmény vagy az azeri, amennyiben van ilyen. Ezek az elvárások, illetve ezek a szövegszerű megfogalmazások nem a magyar közösségre vannak kihegyezve, hogy ez csak nekünk kell, hanem minden olyan nemzeti kisebbségre, amely oktatási folyamatokat működtet Ukrajnában” – hangoztatta.
Hozzátette, azt megelőzendő, hogy Ukrajna kibújjon a vállalt kötelezettségek teljesítése alól,
„Ez nem látszik a felszínen, nagyon sokan ezzel egyáltalán nincsenek tisztában, és emiatt aztán nem is nagyon értik, hogy ha volt egy megállapodás, akkor miért van vétó? Hát azért van, mert a megállapodás végrehajtása itt-ott-amott döcögős, nem minden úgy zajlik, ahogy eredetileg a megállapodásban rögzítették, és folyamatosan megpróbálják az ukrajnai felet visszaterelni arra az eredeti megállapodás szövegére, amit rögzítettek” – mutatott rá Zubánics László.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Brenzovics László is hasonlóan értékeli a helyzetet. „Az ukrán állam kötelezettséget vállalt azzal kapcsolatban a magyar–ukrán tárgyalásokon, hogy ezeket a kérdéseket rendezi, Magyarország pedig megígérte azt, hogy ha ezeket a kérdéseket rendezi, akkor nem fogja blokkolni a különböző klazstereknek a megnyitását.
– vetítette előre.
Brenzovics László (a képen jobbra)
Fotó: Beliczay László
Felvetésünkre, hogy Ukrajna részéről valós-e a szándék, hogy visszaadja a kisebbségi jogokat, derűlátóan reagált.
„Szerintem ilyen szándék van, előkészületek vannak ezzel kapcsolatban, csak még nem véglegesítették őket, nem kerültek be a törvénytervezetbe és a parlament nem szavazta meg őket” – hangsúlyozta Brenzovics László.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy alacsonyan repülő légi célpontok észlelésére alkalmas radarokat és az azokat kezelő személyzetet küldjön Romániába – jelentette be kedden Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter.
Csapást mért az orosz hadsereg az Isaccea és Orlivka közötti komphatárátkelő ukrán oldalán álló létesítményeire kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!