
Útnak indultak. Kárpátaljáról sok magyar menekült el a háború miatt
Fotó: karpat.in.ua
Kártyás rendszert vezethetnek be a tankolásra a fogyasztás korlátozása céljából Kárpátalján. Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője arról számolt be, hogy a kisebb kutak már bezártak, a nagyobb láncoknál még kapható üzemanyag, de egyre nagyobb a hiány.
2022. május 02., 21:072022. május 02., 21:07
Már most is csak tíz-húsz liter tankolható egy alkalommal, de a kártyás rendszerrel még inkább korlátoznák a vásárlást.
Sorra érik rakétatalálatok az ukrajnai kőolaj-feldolgozó üzemeket és a tárolókat. Oroszország és Fehéroroszország felől nem érkezik kőolaj, az ország tengeri kikötői is blokád alatt vannak, így csak Nyugat-Európából, szárazföldön jönnek szállítmányok, amelyek viszont nem fedezik a szükségletet. Közben zajlanak a tavaszi mezőgazdasági munkálatok is, és a munkagépeket is fel kell tankolni. A bajokat csak tetézi, hogy hatalmas árrobbanás is várható” – írta a Világgazdaságnak írt tudósításában az ungvári újságíró, aki korábban a Krónika Live című videópodcast műsorban beszélt a drámai kárpátaljai helyzetről.
Az ukrajnai háborús helyzettel foglalkozott a Krónika Live rendkívüli, péntek esti kiadásában. A videópodcastben az Ungváron élő Dunda Györggyel, a kárpátaljai magyarok százegy éves újságjának, a Kárpáti Igaz Szónak a lapigazgatójával beszélgettünk.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója néhány nappal ezelőtt a HVG360-nak azt mondta, bár nincsenek katonai célpontok Kárpátalján, nem zárja ki, hogy az oroszok akár ezt a területet is lövetni kezdik rakétákkal előbb-utóbb.
– mondta Mikita. Hozzátette: Vlagyimir Putyin egy „beteg ember”, ezért nem tudja megjósolni, fogja-e lövetni Kárpátalját is.
Dupka György kárpátaljai író, szerkesztő, történész, egykori politikus a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: az elhúzódó háborúknak mindig az egyik „mellékhatása”, hogy a menekültek új hazájukban próbálnak berendezkedni.
Arra a kérdésre, hogy fenyegetve érzik-e magukat, Dupka arra hívta fel a figyelmet: az ukrán szélsőségeseket nem érdekli a humanitárius támogatás, amit Magyarország nyújtott, csak egyetlen dolog: nem ad fegyvert. „Ezt mi is megérezzük. Néhány radikálisból fröcsög a magyarellenesség. Szerencsére Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó viszont elismeri a magyar segítséget, és vaskézzel tartja kezében a dolgokat. Így durva provokáció egyelőre nem történt. De hadd mondjak valamit! Nagyapáink, apáink négy állampolgársággal haltak meg. Én a harmadiknál tartok. Wass Albertet idézve, olyanok vagyunk, mint a kő.
– fogalmazott az író.
Stier Gábor, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztője úgy látja, ha egyszer ez a háború befejeződik, az addigra masszívan százezer fő alatti kárpátaljai magyarság a jelenleginél is nagyobb nyomásnak lesz kitéve. „Minden jel arra mutat ugyanis, hogy ez a kis közösség egy, a háborútól frusztrált és ideges, még inkább nemzeti érzésektől fűtött közegben találja magát. Ráadásul az átélt szenvedés miatt a Nyugat még kevésbé meri és akarja majd számonkérni Kijeven a demokratikus jogok sérülését. Így aztán a kárpátaljai magyarok megpróbáltatásai jó eséllyel a háború után is folytatódnak, és
Egy ideje ugyanis ezt még megfejeli, hogy a média és az ukrán elit ellenségként tekint a kárpátaljai magyarságra, és a háború egyszerre mélyíti még jobban el a szegénységet, és erősíti fel a gyűlöletet. Ebben a helyzetben pedig aligha a kisebbségi jogok erősítése és tiszteletben tartása lesz a legfontosabb” – fogalmazott elemzésében az újságíró.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!