Fotó: Krónika Live
Az ukrajnai háborús helyzettel foglalkozott a Krónika Live rendkívüli, péntek esti kiadásában. A videópodcastben az Ungváron élő Dunda Györggyel, a kárpátaljai magyarok százegy éves újságjának, a Kárpáti Igaz Szónak a lapigazgatójával beszélgettünk.
2022. február 25., 20:242022. február 25., 20:24
Örökre megjegyezzük február 24-et, az orosz hadsereg ukrajnai támadásának dátumát – fogalmazott Pataky István és Rostás Szabolcs újságíróknak kárpátaljai kollégájuk. „Mintha egy katasztrófafilmet néznénk, csak mi vagyunk a történtek elszenvedői. Csütörtökön reggel Kárpátalján is eluralkodott a pánik, a reggeli órákban az emberek megrohamoztak üzleteket, benzinkutakat, próbáltak felkészülni a háborúra” – ecsetelte a drámai történéseket Dunda György.
Az újságíró-lapigazgató szerint, bár a klasszikus háború egyelőre Kárpátalját elkerülte, az ottani magyar közösség máris hatalmas veszteségeket szenvedett el, hiszen sokan igyekeztek elmenekülni az országból, hisz félnek a katonaságba való besorozástól. „Ezt 2014-ben ezt már egyszer átéltük, s ez egy olyan alattomos ütést adhat a közösségünknek, amit nagyon nehéz lesz feldolgozni, hisz a 2014-ösből is alig sikerült felállni” – mutatott rá az újságíró.
Dunda György úgy látja, számukra most a legfontosabb feladat az, hogy „a háborút túl kell élni”. „Rendkívül jól esik a szolidaritás, amit irányunkba tapasztalunk, rengeteg ismerős érdeklődik, telefonálnak, kérdeznek, felajánlanak konkrét segítséget, biztosítanak szállást, ellátást. Ezek nagyon fontos megnyilvánulások, felértékelődnek ezekben a drámai időkben, és jól is esnek” – fejtette ki a lapigazgató. Dunda György kiemelte: nagyon fontos, hogy például a magyar kormány is bejelentette, hogy nemcsak a kárpátaljai magyarok számíthatnak Magyarország segítségére, hanem nemzetiségtől függetlenül bárki, aki Ukrajnából hozzájuk fordul. Érkeznek megkeresések a többi külhoni magyar nemzetrésztől, Erdélyből is, Felvidékről, Délvidékről ők is érdeklődnek, de az is lényeges, hogy „házon belül” is most félretették a nemzetiségi ellentéteket, s összefognak, hogy segítsenek egymáson.
„Ha valami pozitív dolgot ki lehet emelni ebben a szörnyűségben az, hogy hatalmas lelkierőt ad a szolidaritás, a segítségnyújtási szándék, a tolerancia ilyen megnyilvánulása” – állapította meg Dunda György.
A kialakult helyzetet elemezve a sajtós rámutatott: háborúban bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is. „A legfontosabb a béke, hogy elhallgassanak a fegyverek, de még nagyon messze van egy diplomáciai rendezés lehetősége. Ami biztató lehet, hogy a második nap már az ukrán hatalom képviselői is a párbeszéd lehetőségét keresték, s a legfrissebb hírek alapján erre Moszkva részéről is fogadókészség mutatkozik, de azért még biztosan idő kell, hogy valóságos párbeszéd kialakuljon. Azt látjuk, hogy Kijev köré egyre nagyobb erővel összpontosulnak az orosz csapatok, s az ukránok is itt készülnek a legjobban, nagyon erős ellenállásra lehet számítani. Hogy mi fog ott történni, lesz-e ott állóháború, és ez a szembenállás vezethet-e oda, hogy tárgyalóasztalhoz ülnek a felek, nem tudni, de itt már nem csak a donbaszi régió önállóságáról van szó, Putyin világosan jelezte, hogy hatalomváltást szeretne Ukrajnában elérni. Számunkra, Ukrajnában élők számára ez az egész egy kijózanító pofon: nem azt kell nézni, mi van Moszkvában, Brüsszelben, Washingtonban, hanem azokra kell figyelni, akikkel együtt élünk, országként a saját jólétünket, saját jól felfogott érdekeinket kell szem előtt tartani” – fogalmazott Dunda György, hozzátéve: kárpátaljai magyarként ők nagyon is jól tudják, milyen megtámadottnak, kiszolgáltatottnak lenni.
A Krónika Live rendkívüli kiadását a Krónika Facebook-oldalán és a Médiatér Youtube-csatornáján lehet visszanézni.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!