Archív felvétel: a díjak ünnepélyes átadása
Fotó: Facebook/Nobel Prize
A gyógyszerfejlesztés új kémiai módszereinek kidolgozásáért három tudós, Carolyn R. Bertozzi amerikai, Morten Meldal dán és K. Barry Sharpless amerikai vegyész kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
2022. október 05., 14:392022. október 05., 14:39
2022. október 05., 15:592022. október 05., 15:59
Az elismerést az úgynevezett klikk-kémia és a bioortogonális kémia kifejlesztéséért ítélték a tudósoknak az akadémia méltatása alapján.
– olvasható a szervezet honlapján.
A kémikusok régóta törekszenek arra, hogy egyre bonyolultabb molekulákat építsenek. A gyógyszerészeti kutatások során ez gyakran járt azzal, hogy gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező természetes molekulákat állítottak mesterségesen elő. Ez sok csodálatos molekuláris építményt eredményezett, ám elkészítésük általában rengeteg időt és pénzt vett igénybe.
„Az idei kémiai Nobel-díj arról szól, hogy ne bonyolítsuk agyon a dolgokat, ehelyett dolgozzunk azzal, ami könnyű és egyszerű. A funkcionális molekulákat akár egyszerűen is meg lehet építeni” – mutatott rá Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
Barry Sharpless – aki második kémiai Nobel-díját kapja – az ezredforduló tájékán rukkolt elő a klikk-kémia koncepciójával, egy egyszerű, megbízható, gyors kémiai reakciórendszerrel, amelyben nem keletkeznek nemkívánt melléktermékek.
Nem sokkal később Sharpless és Meldal egymástól függetlenül mutatták be azt, amit ma a klikk-kémia koronaékszerének tartanak: a rézkatalizált azid-alkin cikloaddíciót, egy elegáns és hatékony vegyi reakciót, amelynek alkalmazása mára széles körben elterjedt. Sok egyéb felhasználási módja mellett a gyógyszerfejlesztésben, a DNS feltérképezésében és a céloknak jobban megfelelő anyagok előállításában veszik igénybe.
A klikk-kémiát Carolyn Bertozzi emelte új szintre. A glikánok, a sejtek felszínén lévő, fontos, de nehezen megragadható molekulák feltérképezése céljából olyan klikkreakciókat fejlesztett ki, amelyek élő szervezeteken belül is működnek. Az úgynevezett bioortogonális reakciók úgy zajlanak le, hogy a sejt saját működését nem zavarják meg.
Ma már az egész világon használják ezeket a reakciókat, hogy megismerjék a sejteket és nyomon kövessék az élettani folyamatokat. A bioortogonális reakciók felhasználásával a kutatók célzottabb ellenszereket dolgoztak ki a daganatos betegségek gyógyítására, amelyek klinikai tesztelése jelenleg is zajlik.
–írta az illetékes Nobel-bizottság közleményében.
Karl Barry Sharpless amerikai tudós 1941-ben született, a La Jolla-i Scripps Kutatóintézetben dolgozik. A Stanford Egyetemen szerzett doktori fokozatot szerves kémiából 1968-ban, majd a Harvard Egyetemen tanult tovább. 1970-től kis megszakítással 1990-ig volt a Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) professzora. A kémiai Nobel-díjat 2001-ben kapta meg először a királisan katalizált oxidációs reakciókkal kapcsolatos munkájáért.
K. Barry Sharpless
Fotó: scripps.edu
Morten Meldal dán tudós 1954-ben született, a Koppenhágai Egyetem professzora. A Dán Műszaki Egyetem (DTU) vegyészmérnöki karán diplomázott és szerzett doktori fokozatot. Később független kutatóként a Koppenhágai Egyetemen is dolgozott, és a Cambridge-i Egyetemen folytatott posztdoktori kutatásokat. 1998 óta a Carlsberg Laboratórium Kémiai Tanszékének szintéziscsoportját vezeti, és a Szilárd Fázisú Szerves Kémia és Enzimatikus Reakciók Központ (SPOCC) vezetője.
Morten Meldal
Fotó: Twitter/@science_ku
Carolyn R. Bertozzi amerikai tudós 1966-ban született, a Stanford Egyetem professzora. A Harvard Egyetemen summa cum laude végezte kémiai tanulmányait. A Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében doktorált. 2010-ben az első nőként kapta meg a rangos Lemelson-MIT Díjat, idén a Wolf-díjat is elnyerte.
Carolyn R. Bertozzi
Fotó: stanford.edu
Mindez azt jelenti, hogy noha korábban is esélyesnek tartották az elismerésre, Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó Karikó Katalin biokémikus idén sem kap Nobel-díjat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!