2011. április 12., 09:312011. április 12., 09:31
A közvetítő csoport, amelynek Zuma mellett tagja a mali, a mauritániai és a kongói elnök, valamint az ugandai külügyminiszter, hétfőn a fővárostól ezer kilométerre keletre, Bengáziban, a Kelet-Líbiát ellenőrzés alatt tartó felkelők fellegvárában tárgyal. A dél-afrikai elnök elmondta, az „útiterv” tűzszüneti felhívása a NATO-ra is érvényes, vagyis magában foglalja a légi hadműveletek felfüggesztését. Nem lehet tudni, pontosan mi szerepel még az Afrikai Unió rendezési tervében. A küldöttség elutazása előtt úgy nyilatkozott, három céljuk van: az ellenségeskedések azonnali beszüntetése, a segélyszállítmányok célba juttatása és a felkelők és a líbiai vezetés közötti tárgyalások megkezdése. A közvetítést megnehezítheti, hogy a felkelők első számú követelése a csaknem 40 éve hatalmon lévő Kadhafi távozása.
Az ezredesnek líbiai tisztségviselők szerint esze ágában sincs lemondani. A felkelők tegnap azt követelték, hogy Kadhafi líbiai vezető vonja viszsza csapatait az utcákról, és tartsa tiszteletben a szabad véleménynyilvánítás jogát. „Ha az emberek érzik, hogy nyugodtan kimehetnek Tripoli utcáira tüntetni, nagyon rövid időn belül egész Líbia felszabadulhat” – mondta Samszeddín Abdel-Maula, a lázadók által létrehozott Átmeneti Nemzeti Tanács szóvivője. Egy másik szóvivő, Musztafa Geriáni leszögezte: „A líbiai nép egyértelművé tette, hogy Kadhafinak távoznia kell, de a részletek fényében megfontoljuk az AU ajánlatát.” Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára egyébként úgy nyilatkozott: a líbiai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hangsúlyozta: az észak-afrikai országban kialakult válságra a líbiai népnek kell politikai megoldást találnia. Rasmussen az interjúban nyíltan utalt arra: az atlanti szövetség jelenleg is tartó katonai hadművelete nem elegendő ahhoz, hogy Líbiában békét teremtsenek. „Az őszinte válasz az, hogy a konfliktusra nincs katonai megoldás” – fogalmazott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!