Fotó: Kreml
Júniusban tarthatják meg Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök csúcstalálkozóját, de erről még nem született meg a végső döntés – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külügyi tanácsadója a Rosszija 1 tévécsatornán vasárnap bemutatott nyilatkozatában.
2021. április 25., 16:492021. április 25., 16:49
2021. április 25., 16:502021. április 25., 16:50
Usakov közölte: az amerikai fél jelezte, hogy kész a találkozóra, de az előkészítés „munkaszinten” még nem kezdődött meg. Mint mondta, a csúcsról meghozandó végső döntés még „sok tényezőtől függ”. Megemlítette, hogy több lehetséges júniusi dátum is felmerült, de konkrétumokat nem közölt. Biden és Putyin április 13-án beszélt telefonon egymással. A Fehér Ház tájékoztatása szerint az amerikai elnök ekkor javasolta orosz hivatali partnerének, hogy találkozzanak egy harmadik országban Európában a következő hónapokban.
Kilátásba helyezte ugyanakkor, hogy Oroszország kész az ellenlépésekre, ha az Egyesült Államok további barátságtalan intézkedéseket foganatosítana ellene. Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója ugyanitt arról nyilatkozott: vizsgálat indult annak tisztázására, hogy részese volt-e az Egyesült Államok az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ellen tervezett katonai puccskísérlethez. A nyomozás a fehérorosz Állambiztonsági Bizottság (KGB) által elindított büntetőeljárás keretei között folyik.
Fotó: Képernyőkép
Lukasenka múlt szombaton jelentette be, hogy Grigorij Kosztuszev, az ellenzéki Fehérorosz Népfront vezetője, Aljakszandr Feduta politológus és Jurij Zenkovics amerikai állampolgársággal is rendelkező ügyvéd merényletet tervezett ellene és a fiai ellen. A fehérorosz vezető az Egyesült Államok vezetését vádolta meg az államcsíny kezdeményezésével, az amerikai szakszolgálatokat pedig a szervezéssel. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szintén a Rosszija 1 csatornán elmondta, hogy Moszkva elkezdte összeállítani azoknak a vele szemben barátságtalan országoknak a listáját, amelyeknek tilos lesz orosz alkalmazottakat felvenni a diplomáciai képviseleteikre. Közölte, hogy az Egyesült Államok ezen országok között szerepel.
Kiélezte az Oroszország és az Egyesült Államok közötti feszültséget, hogy Biden egy március 17-én adásba adott tévéinterjújában igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint, és azt hangoztatta, hogy Moszkva szerinte beavatkozott az amerikai elnökválasztásba és „megfizeti ennek az árát”. Ezt követően Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövetet hazahívták konzultációra. Az Egyesült Államok csütörtökön újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amire Moszkva pénteken hasonlóképpen válaszolt. Az egymással szemben akkor alkalmazott retorziók között már szerepelt beosztott diplomaták kiutasítása is, és John Sullivan amerikai nagykövetnek azt tanácsolták Moszkvában, hogy ő is utazzon haza konzultációra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!