A libanoni hadsereg 38 év után megkezdte az ellenőrzés átvételét Dél-Libanon fölött
A libanoni hadsereg kijelölt egységei csütörtök hajnalban megkezdték felvonulásukat a Lítáni folyó térségébe, majd átkeltek a folyón, hogy 38 év után újra átvegyék az ellenőrzést a korábban a palesztinok, majd Izrael, végül a Hezbollah síita szervezet uralta Dél-Libanon fölött.
2006. augusztus 18., 00:002006. augusztus 18., 00:00
A libanoni csapatok hevenyészve emelt ideiglenes hidakon keltek át, mert a 33 napos háborúban az izraeliek lerombolták az összes térségbeli hidat és összekötő utat. A csapattelepítés felgyorsítása végett a katonák egy részét tengeri úton szállítják északról Szúrba. Összesen 15 ezer libanoni katona épít majd ki harcálláspontokat a folyó déli partvidékén, hogy igyekezzenek elejét venni az izraeli hadsereg és a Hezbollah síita szervezet közötti ellenségeskedések kiújulásának. Szemtanúk szerint az izraeli határtól 7 kilométerre fekvő, stratégiai fontosságú Mardzsajúnba – amelyet a behatoló izraeli csapatok a múlt héten rövid időre elfoglaltak – megérkeztek az első reguláris egységek, amelyeket a keresztény többségű helyi lakosság kitörő örömmel üdvözölt. Előzőleg az izraeli hadsereg átadta a libanoni ENSZ-erőknek (UNIFIL) az általa Dél-Libanonban megszállt övezetek felének ellenőrzését. Az UNIFIL a Dél-Libanonba vezényelt libanoni egységek felügyeletébe adja tovább a későbbiekben e területeket. Az izraeli határ és a Lítáni folyó között fekvő területet az 1970-es években palesztin gerillák tartották ellenőrzésük alatt, az izraeli megszállók 2000-es kivonulása után pedig a Hezbollah síita fegyveres szervezet vette át ott az ellenőrzést. A bejrúti kormány szerdán hagyta jóvá a haderő Dél-Libanonba vezénylésének tervét. A terv az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701-es számú tűzszüneti határozatával összhangban született, amely rendelkezett arról is, hogy a libanoni hadsereg és az ENSZ békefenntartó erői vegyék birtokba a közel-keleti arab ország déli részét egészen a „kék vonalig”, vagyis a libanoni–izraeli határig. A libanoni kormány utasította a hadsereget, hogy tartsa tiszteletben a kék vonalat és azokat a törvényeket, amelyek nem a hadsereg birtokában lévő fegyverekre vonatkoznak. E jogszabályok nem kötelezik a Hezbollahot fegyverei beszolgáltatására, csak kitiltják e fegyvereket a közterületekről. A bejrúti kormány egyértelműen értésre adta, hogy nem tekinti feladatának a Hezbollah lefegyverzését, és nem fog konfliktusba keveredni emiatt a „hezbollahbeli testvérekkel”, akik oly kemény ellenállást tanúsítottak az izraeli invázió idején. A későbbiekben csatlakozik a libanoni erőkhöz az ENSZ ugyancsak mintegy 15 ezer fős békefenntartó kontingense. Alain Pellegrini tábornok, a libanoni kéksapkások parancsnoka szerint jövő hét elejére várható a megerősített ENSZ-erők első új alegységeinek megérkezése Libanonba. Jordánia hivatalos források szerint egy több mint 200 fős műszaki egységet, utászokat és tűzszerészeket indít útnak csütörtökön Libanonba, hogy segítsenek a hidak helyreállításában és az aknamentesítésben.
Törökország leszállásra kényszerített két iráni repülőgépet Törökország leszállásra kényszerített az iráni légitársaság két teherszállító repülőgépét, és megvizsgálta, hogy a Szíriába tartó gépek visznek-e a fedélzetükön fegyvereket, köztük rakétákat. Előbb július 27-én, majd augusztus 8-án történt ilyen eset. Mindkét alkalommal az ország délkeleti részén fekvő Diyarbakir repülőterére szállították le az iráni gépeket. Egyik esetben sem találtak fegyvereket a leszállított és átkutatott iráni légi járműveken. A túlnyomórészt muzulmán vallású, de világi Törökország szövetségese Izraelnek. Izrael gyakran vádolja azzal Iránt és Szíriát, hogy ellátják fegyverekkel a Hezbollah libanoni síita szervezetet, amely időről időre támadásokat intéz izraeli területek ellen. Izraeli biztonsági illetékesek szerint Törökországnak kulcsszerepe lehet az embargó érvényre juttatásában, mert az Irakon és Jordánián át vezető útvonalak már megbízhatóan le vannak zárva a Hezbollahnak szánt fegyverszállítmányok előtt. Izraeli hírszerzési feltételezés szerint a Hezbollah számára küldött iráni fegyverszállítmányok nagy része a török légtéren vagy török területen keresztül jutott el Szíriába az izraeli hadsereg és a libanoni síita szervezet minap lezárult háborúja alatt, majd Szíriából a Hezbollah fegyvereseihez. Hírösszefoglaló
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.