
Klaus Johannis államfő szerint már nem aktuális az Európai Unió területére érkező migránsok kötelező kvóta szerinti elosztása.
2016. február 18., 16:442016. február 18., 16:44
2016. február 18., 18:142016. február 18., 18:14
Az államfő minderről a csütörtökön délután kezdődött, pénteken záruló európai uniós csúcstalálkozó kapcsán beszélt, amelyen a migránskérdés és a Nagy-Britannia által az EU-ban követelt reformok kérdése a fő téma.
Az államfő a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: egyelőre semmi sem történik a kötelező kvóták ügyében. „Amikor aktuális volt, ajánlatot tettünk bizonyos számú bevándorló befogadására, de semmi sem valósul meg belőle, mivel a görögországi és olaszországi befogadóközpontok nem álltak készen a mechanizmus lebonyolítására. Akkoriban egy olyan mechanizmusról született döntés, amely teljesen működésképtelennek bizonyult, ezt követően pedig a probléma függőben maradt. Nem hiszem, hogy visszatérünk a kötelező kvótákra\" – jelentette ki Johannis.
Mint ismeretes, az EU több tagállama, köztük Magyarország és Szlovákia is vehemensen ellenzi a kötelező kvótákat, de Románia sem tartotta elfogadhatónak az elvet. Romániának egyébként az előzetes elosztási képlet szerint 6351 migránst kellett volna befogadnia.
Mindeközben Viorel Vasile, a bevándorlási hivatal vezetője azt nyilatkozta: Románia 2016-ban az előzetes egyeztetések alapján Olaszországból 160, Görögországból pedig 135 személy befogadására kész, az, hogy ez hogyan és mikor történik, az ottani illetékeseken múlik.
Közben egyébként Olaszországban újabb migránshullámra készülnek: a La Repubblica című napilap csütörtökön közölt értesülései szerint további ötvenezer helyet kell teremteni Olaszországban a bevándorlók befogadására.
Romániát is érinthetik az új migrációs útvonalak
Petre Tobă belügyminiszter szerint a Romániával szomszédos államok döntései befolyásolják a migrációs útvonalak alakulását, és előfordulhat, hogy Románián keresztül is elindul a migránsáradat. A belügyminiszter szerdán a határrendészet 2015-ös évi tevékenységéről szóló beszámolón vett részt, és az eseményről távozóban újságírói kérdésre válaszolt. A miniszter elmondta, a belügyminisztérium eddig is mindent megtett, és ezután is mindent megtesz annak érdekében, hogy megfeleljen a migrációs kihívásoknak.
Liviu Galoş, a határrendészet parancsnoka hozzátette, Románia már akkor cselekedett, amikor Magyarország még meg sem építette a déli határain a kerítést. A felkészültség példájaként említette, hogy a múlt évben olyan rendeletet fogadott el a kormány, amely alapján a határrendészet megépíthette a szerb–román államhatár melletti sátortáborokat. Hozzátette, ezek olyan létesítmények, amelyekben ellenőrizni lehet az érkezőket, ujjlenyomatot lehet venni tőlük. „Mindent megteszünk azért, hogy (a migránsok) ne jöjjenek felénk, de ha jönnek, kezelni tudjuk a helyzetet\" – jelentette ki a határrendészet parancsnoka.
Amint a határrendészet éves jelentésében elhangzott, 2015-ben közel 2500 személy próbált illegálisan bejutni Romániába, közülük 1950-en tekinthetők migránsoknak. A határőrök 148 veszélyesnek tekintett migráns belépését akadályozták meg, és 157 embercsempészt fogtak el a határ térségében.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!