
Fotó: Agerpres
2009. február 12., 00:382009. február 12., 00:38
A harmadik legerősebb párt – a nem hivatalos eredmények szerint – a szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) lett 15 mandátummal, negyedik helyen pedig a Munkapárt végzett 13 képviselővel. A Sasz szefárd ultraortodox vallási párt 11 törvényhozót delegálhat a parlamentbe. Hiába szerezte a Kadima a legtöbb mandátumot a választásokon, nem feltétlenül a legerősebb parlamenti frakció alakíthat majd kormányt. Simon Peresz államfő azt a politikust fogja megbízni a kormányalakítással, akinek a legnagyobb esélye van más pártokkal együttműködve többségi koalíciót létrehozni a parlamentben. A jobboldali Likud 65 fős többségre tehet szert a szélsőjobboldal és a vallási pártok együttműködésével, míg a legtöbb szavazatot megszerző Kadima elvileg összesen csak 55 képviselő támogatását tudná biztosítani. Az urnazárás után mind Livni, mind legfőbb riválisa, Netanjahu egyaránt saját magát kiáltotta ki győztesnek, és azt állította hívei előtt tartott beszédében, hogy ő lesz Izrael új miniszterelnöke.
Az Iszrael Béténu pártnak minden bizonnyal döntő szerepe lesz: várhatóan az a politikus tud majd kormányt alakítani, aki el tudja nyerni Avigdor Liberman ultranacionalista világi pártjának támogatását. Ez a felállás Benjamin Netanjahu kormányalakítási esélyét növeli. Elemzők szerint a választások eredménye egyértelműen a jobboldal térnyerését hozta, ami csorbíthatja a palesztinokkal kötendő megállapodás esélyét. Avigdor Liberman ugyanis leszögezte: csak abban az esetben lép be a kormányba, ha a Gázai övezetet irányító Hamász kiszorul a hatalomból. Az Iszrael Béténu részvételével „nem lesznek sem közvetlen, sem közvetett tárgyalások a Hamásszal, sem pedig fegyverszünet” – hangoztatta Liberman. A moldovai kidobóemberből lett politikus korábban követelte azoknak az izraeli arab törvényhozóknak a kivégzését, akik találkoztak radikális palesztin szervezetek vezetőivel. Elképzelése szerint újra kellene rajzolni az ország határait úgy, hogy a nagyrészt arablakta térségek a zsidó államon kívülre kerüljenek. Azokat az arabokat, akik ezek után is Izrael területén maradnának, hűségesküre kellene kötelezni; aki erre nem lenne hajlandó, azt megfosztanák szavazati jogától, és eltiltanák minden közhivatal viselésétől.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.