
Január elsejétől hatályba lépnek azok a megszorító intézkedések Nagy-Britanniában, amelyek megnehezítik az Európai Unió más tagállamaiból érkező polgárok hozzáférését a brit szociális juttatásokhoz – jelentette be szerdán hajnalban David Cameron brit miniszterelnök.
2013. december 18., 18:412013. december 18., 18:41
Az intézkedések részeként a szigetországba érkező uniós országokbeli munkavállalók ott tartózkodásuk első három hónapjában nem jogosultak munkanélküli segélyre. A miniszterelnöki hivatal közleménye leszögezi: az intézkedések célja annak megakadályozása, hogy egyesek visszaéljenek a brit szociális rendszer nyújtotta lehetőségekkel.
A korlátozások hatályba lépése egybeesik a román és brit munkavállalókkal szembeni munkaerő-piaci korlátozások feloldásával. A két balkáni ország polgárai ugyanis jelenleg csupán néhány munkakörhöz férhetnek hozzá. Ezt a 2007-es uniós csatlakozásuk alkalmával rögzített védzáradék tette lehetővé, hogy a régebbi uniós tagállamok saját munkaerő-piacuk védelmében legfeljebb hét évig korlátozhatják a hozzáférést bizonyos munkakörökhöz. „A keményen dolgozó britek joggal tartanak attól, hogy a bevándorlók azért jönnek ide, hogy kihasználják szociális rendszerünket” – mutat rá a brit kormányfői közlemény.
„E korlátozások gyors hatályba léptetésével kevésbé vonzóvá tesszük Nagy-Britanniát azon európai bevándorlók szemében, akik azért jönnének ide, hogy az állam költségén éljenek. Az üzenetem világos: míg Nagy-Britannia rendkívül nyitott a vállalkozások iránt, nem fogadjuk be azokat, akik nem akarnak hozzájárulni a szociális rendszerhez” – áll a közleményben.
Az intézkedések sorában az a döntés is helyet kapott, amely hat hónapban maximalizálja a munkanélküli segély időtartamát azon külföldi bevándorlók esetében, akik állás nélkül maradtak. Emellett a munkanélkülivé váló uniós polgárok – függetlenül attól, mikor érkeztek a szigetországba – elesnek a lakhatási támogatástól is. Ha pedig az uniós polgárok nem munkavállalás céljából jönnek, hanem koldulnak, vagy az utcán alszanak, akkor „eltávolítják\" őket, és tizenkét hónapig nem térhetnek vissza Nagy-Britanniába, hacsak nem tudják bizonyítani újbóli beutazásuk indokoltságát, például azt, hogy már van állásuk – szögezte le Cameron korábban. A kormányfő közölte, hogy a kormány azokra a brit munkáltatókra is „lecsap\", akik a brit minimálbér alatti javadalmazás ellenében foglalkoztatnak külföldi EU-polgárokat. Ezek a vállalkozók minden egyes alulfizetett alkalmazott után 20 ezer font (hétmillió forint) bírságot lesznek kötelesek fizetni; ez a jelenleg kiszabható pénzbüntetés négyszerese.
Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár munkavállalókkal szembeni munkaerő-piaci korlátozások feloldása egyre hevesebb vitákat gerjeszt Nagy-Britanniában. Az euroszkeptikus UKIP párt az uniós rendelkezéssel szembeni ellenszegülést követeli, és a kormányzó Konzervatív Párt – Cameron pártja – számos politikusa is a korlátozások fenntartása mellett foglalt állást. Az Európai Bizottság viszont jelezte: bármilyen további korlátozás az uniós jog megsértésének minősül.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!