
Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
2024. április 16., 07:592024. április 16., 07:59
„Irán kárt akart okozni Izrael Állam stratégiai képességeiben, ez olyasmi, ami a múltban nem történt meg” – mondta Halevi, miközben a csapás által eltalált Nevatim légitámaszponton a csapatokhoz szólt.
„Felkészültünk a Vaspajzs műveletben, ez a felkészültség Iránt arra késztette, hogy a légi fölénnyel is szembesüljön, amit önök nagyon jól bizonyítottak” – mondta.
Halevi elmondta, hogy
Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője egy sajtótájékoztatón megismételte a vezérkari főnök üzenetét.
Egy esetleges izraeli válaszlépésre vonatkozó kérdésre válaszolva Hagari hangsúlyozta, hogy az izraeli hadseregnek „mindent meg kell tennie, ami szükséges” Izrael védelmében.
– tette hozzá.
Korábban az izraeli hadikabinet eldöntötte: válaszcsapást mérnek Iránra, amely érzékenyen érinti a perzsa államot, de nem vezet totális háborúhoz.
A döntés értelmében „tisztán és erőteljesen” visszavágnak Iránnak egy válaszlépéssel. A cél az, hogy jelezzék,
Közben a Fehér Ház hétfőn azt közölte: Irán nem küldött figyelmeztetést az Egyesült Államoknak az Izrael elleni katonai akció időkeretéről vagy lehetséges célpontjairól.
Az Egyesült Államok és Irán között valóban történt üzenetváltás, azonban soha nem érkezett üzenet Irán hétvégi támadásának időkeretére vagy célpontjaira vonatkozóan – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház szóvivője újságírók előtt.
„Ez az egész narratíva, amely szerint Irán egy nekünk küldött üzenetben beszámolt terveiről, nevetséges” – mondta a szóvivő, aki nem tért ki az üzenetváltás tartalmára.
Török, jordániai és iraki tisztségviselők vasárnap közölték, hogy Irán a támadás előtt több nappal széles körű bejelentést tett, de az amerikai tisztségviselők állítása szerint
Közben telefonos megbeszélést folytatott az Izrael ellen intézett iráni támadás nyomán hétfőn Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint Patrusev azt hangoztatta, hogy a konfliktus további elmélyülésének megakadályozása érdekében minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania. Hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja a nézeteltérések kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel történő megoldását.
A további eszkaláció senkinek sem áll érdekében – emelte ki.
Peszkov hangsúlyozta, a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy „minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel kell megoldani”.
Sunak, aki hétfőn a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatást az Izrael ellen szombat éjjel végrehajtott iráni támadásról, kijelentette: nem lehet vita tárgya, hogy Izrael biztonságát garantálni kell.
A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael maga mögött tudhatja Nagy-Britannia maradéktalan támogatását, amikor a hétvégén is tapasztalt fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.
Sunak kijelentette: Izraelnek joga, sőt kötelessége, hogy felszámolja a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorszervezet jelentette fenyegetést, de a Gázai övezetben meg kell állítani a vérontást, hiszen most már éhínség fenyeget az övezetben, és a harcok rettenetes áldozatokkal járnak a civil lakosság körében.
A brit kormányfő megerősítette London többször hangoztatott hivatalos álláspontját arról, hogy
Sunak szerint London szeretné elérni, hogy „amikor elérkezik az ideje”, a Palesztin Hatóság hatékony kormányzati munkát tudjon végezni Ciszjordániában és Gázában is.
Rishi Sunak kijelentette: a térségi országok is hozzájárultak annak megakadályozásához, hogy az Izrael elleni hétvégi iráni támadásnak sokkal súlyosabb következményei legyenek. „Ez a jelentős tény is arra emlékeztet bennünket, hogy milyen fontosak azok a kísérletek, amelyek Izrael és szomszédai viszonyának normalizálását célozzák” – fogalmazott a brit miniszterelnök.
Sunak felidézte, hogy Irán az Izrael ellen indított rakétákat és támadódrónokat Irak és Jordánia légterén keresztül próbálta célba juttatni.
Rishi Sunak szerint
A brit kormányfő megerősítette, hogy a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek a támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőttek. Nagy-Britannia emellett fontos hírszerzési, megfigyelési és felderítési támogatást is nyújtott partnereinek – tette hozzá.
Rishi Sunak – alig burkoltan az izraeli kormánynak címezve szavait – kijelentette:
Nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva David Cameron brit külügyminiszter azt mondta: London arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”.
Cameron hozzátette:
Eközben Kína közölte, hogy tudomásul vette Irán nyilatkozatát, miszerint az Izrael elleni akció „az önvédelem jogának gyakorlása” volt a két ország külügyminiszterei közötti hétfői telefonbeszélgetés során, és nem ítélte el a hétvégi csapásokat.
Vang Ji kínai külügyminiszter iráni kollégájának, Hoszein Amirabdollahiannak elmondta, hogy Kína elítélte a damaszkuszi iráni nagykövetség egyik épületét ért támadást – olvasható a kínai külügyminisztérium által kiadott közleményben.
A kínai külügyminiszter hozzátette, hogy az incidens „súlyosan sérti a nemzetközi jogot és elfogadhatatlan”.
– áll a közleményben.
„A jelenlegi regionális helyzet nagyon érzékeny, és Irán hajlandó önmérsékletet tanúsítani, és nem áll szándékában tovább eszkalálni a helyzetet” – tette hozzá a nyilatkozat Amirabdollahiant idézve.
Ettől függetlenül Kína közel-keleti különmegbízottja, Csaj Csün hétfőn találkozott Irit Ben-Abba Vitale izraeli nagykövettel, aki Izrael kínai nagykövetével, és utóbbi kifejtette Izrael álláspontját és aggodalmait a gázai konfliktussal kapcsolatban.
Csaj elmondta, hogy
„Most az a legfontosabb, hogy azonnali tűzszünetet és az ellenségeskedések beszüntetését érjük el a Gázai övezetben, biztosítsuk a humanitárius segítségnyújtást, a lehető leghamarabb engedjük szabadon az összes fogva tartott személyt, és érjük el a palesztin kérdés politikai rendezését a kétállami megoldáson alapuló, Izrael és Palesztina békés egymás mellett élését szolgáló politikai megoldást” – áll a külügyminisztérium közleményében.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
szóljon hozzá!