Eszkaláció? Az izraeli hadsereg több ezer tartalékost hív be, fokozódhat a gázai hadművelet intenzitása
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Izrael hadserege szombaton bejelentette, hogy a következő napokban több ezer tartalékost mozgósít, ami a gázai offenzíva kiterjesztésének tűnik, miközben a tűzszünet biztosítását célzó tárgyalások elakadtak.
2025. május 04., 10:282025. május 04., 10:28
A mozgósítást azután jelentették, hogy az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Ejal Zamir altábornagy pénteken tervet terjesztett Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter elé a Hamász palesztin terrorszervezetre gyakorolt nyomás fokozására.
Az izraeli közszolgálati műsorszolgáltató, a Kan 11 a CNN szerint arról számolt be, hogy
Meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva a Kan 11 azt mondta, hogy Netanjahu biztonsági kabinetje várhatóan vasárnap jóváhagyja a tervet.
A hír aggodalmat keltett a Hamász által Gázában még mindig fogva tartott 59 izraeli túsz családjai körében.
A legtöbb túszt a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni halálos támadása során ejtették, amely 18 hónapon át tartó izraeli bombázást váltott ki, amely több mint 50 ezer ember halálát okozta Gázában.
A Túszok és Eltűnt Családok Fórumának központja szombaton „sürgős és szívből jövő” felhívásában arra figyelmeztetett, hogy
„Az izraeli közvélemény túlnyomó többsége a túszok visszatérését a nemzet legfőbb erkölcsi prioritásának tekinti” – tette hozzá.
A még mindig a terroristák fogságában levő túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások hetek óta megrekedtek.
Az Egyiptom és Katar által közvetített tárgyalások többször is holtpontra jutottak.
A Hamász állandó tűzszünetet és teljes izraeli kivonulást követel a Gázai övezetből, míg Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy elutasítja az „ésszerű ajánlatokat”.
A diplomáciai megoldás reménye a hétvégén tovább látszott halványulni, amikor
és felszólította az Öböl menti államot, hogy „döntse el, a civilizáció oldalán áll-e, vagy a Hamász barbarizmusának oldalán”, azt állítva, hogy Izrael „igazságos háborút folytat igazságos eszközökkel” Gázában.
Nem világos, hogy mi késztette Netanjahut erre a kijelentésre, de a nyilatkozatot az izraeli médiában megjelent jelentések után tette, amelyek szerint
Katar vasárnap visszautasította az állítást, a vádat diplomáciai erőfeszítéseinek elferdítésének nevezte, és azzal vádolta Izraelt, hogy a humanitárius segélyt a „politikai kényszerítés eszközeként” használja, mivel a palesztin enklávéba irányuló segélyszállítmányok teljes izraeli blokádja immár harmadik hónapja tart.
„Valóban ez lenne a »civilizáció« hirdetett modellje?” – írta külügyminisztériumi szóvivője, Madzsid Al Anszari az X-en közzétett bejegyzésében.
„Jogos kérdést kell feltenni: Nem kevesebb, mint 138 túsz szabadon bocsátását az úgynevezett »igazságos« katonai műveletek révén érték el, vagy éppen a közvetítés révén, amelyet most igazságtalanul kritizálnak és aláássanak?” – tette hozzá.
Ez visszatetszést váltott ki a túszok családjainak képviselői körében.
A miniszterelnök korábban a Hamász legyőzését és a túszok szabadon bocsátásának biztosítását nevezte Izrael gázai háborújának elsődleges céljainak.
Közben a miniszterelnöki hivatal szombaton bejelentette, hogy Netanjahu május 7-11-i azerbajdzsáni látogatását „egy későbbi időpontra” halasztja.
A hivatal „intenzív diplomáciai és biztonsági menetrendre” hivatkozva közölte, hogy a változtatásra a „gázai és szíriai fejlemények” nyomán került sor.
Éhínség Gázában: fegyveres fosztogatók törtek be a pékségbe
Megsokszorozódott a fosztogatások száma az utóbbi napokban a Gázai övezet északi részén, miután a két hónapja tartó izraeli blokád miatt nem jutnak be a humanitárius segélyszállítmányok a térségbe, és az embereket éhínség fenyegeti gázai segélyszervezetek közlése szerint.
A fosztogatók az ENSZ és más segélyszervezetek raktáraiba, kereskedelmi raktárakba, pékségekbe és boltokba törtek be a segélyszervezetek biztonsági szolgálata által küldött üzenetek szerint, amelyekről az AP hírügynökség számolt be.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa korábban arra figyelmeztetett, hogy a polgári lakosság katonai taktikaként történő éheztetése háborús bűncselekménynek minősül.
Izrael szerint a Gázai övezet elleni blokád és a katonai akció folytatásának célja, hogy nyomást gyakoroljanak a Hamász palesztin terrorszervezetre a még mindig fogva tartott 59 túsz elengedéséért, és lefegyverezzék a szervezetet.
Segélyszervezetek arra figyelmeztettek, hogy a gázai civil lakosságot az éhínség fenyegeti,
és félő, hogy kétségbeesésük a rend teljes összeomlásához vezethet. Fosztogatások korábban is előfordultak, amióta kitört a háború, de a segélyszervezetek az utóbbi napokban a betörések megsokszorozódására hívták fel a figyelmet. Egy biztonsági jelentés arról számolt be, hogy fegyveresek törtek be egy pékségbe, mert úgy tudták, hogy ott jelentős élelmiszerkészletet tároltak a pékárun kívül is. A raktár üres volt, ezért tovább mentek, és egy nemzetközi segélyszervezet leveskonyháját fosztották ki.
A gázai belügyminisztérium szombaton közölte, hogy az utóbbi két napban hat fosztogatót lelőttek, 13 továbbit pedig megsebesítettek.
A minisztérium péntektől kezdve éjszakai kijárási tilalmat rendelt el Gázaváros egyes főútjain.
A The Times of Israel című lap cikke szerint Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke pénteken nyilatkozatban ítélte el Izraelt a Gázai övezetben végrehajtott katonai offenzívája miatt, ugyanakkor a Hamász gázai vezetőit is elítélte a humanitárius segélyek fosztogatásáért.
Abbász a fosztogatásért a Palesztin Hatóság hírügynökségének küldött közlemény szerint „elsősorban a Hamászhoz kötődő bandákat tette felelőssé, hangsúlyozva, hogy a palesztin nép nem fogja megbocsátani ezeket a gyalázatos tetteket, amelyeket ilyen kritikus időszakban követtek el, különösen az ostromlott övezetben”.
Abbász az izraeli lap szerint felszólította a terrorcsoportot, hogy „engedje szabadon azokat, akiket még fogva tart, és vessen véget ennek a történetnek”.
Az elnök arra is felszólította a Hamászt, hogy engedje át a Gázai övezet ellenőrzését a Palesztin Hatóságnak, adja le a fegyvereit, és alakuljon át politikai párttá – idézte őt a The Times of Israel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!