
Eszkaláció? Az izraeli hadsereg több ezer tartalékost hív be, fokozódhat a gázai hadművelet intenzitása
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Izrael hadserege szombaton bejelentette, hogy a következő napokban több ezer tartalékost mozgósít, ami a gázai offenzíva kiterjesztésének tűnik, miközben a tűzszünet biztosítását célzó tárgyalások elakadtak.
2025. május 04., 10:282025. május 04., 10:28
A mozgósítást azután jelentették, hogy az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Ejal Zamir altábornagy pénteken tervet terjesztett Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter elé a Hamász palesztin terrorszervezetre gyakorolt nyomás fokozására.
Az izraeli közszolgálati műsorszolgáltató, a Kan 11 a CNN szerint arról számolt be, hogy
Meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva a Kan 11 azt mondta, hogy Netanjahu biztonsági kabinetje várhatóan vasárnap jóváhagyja a tervet.
A hír aggodalmat keltett a Hamász által Gázában még mindig fogva tartott 59 izraeli túsz családjai körében.
A legtöbb túszt a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni halálos támadása során ejtették, amely 18 hónapon át tartó izraeli bombázást váltott ki, amely több mint 50 ezer ember halálát okozta Gázában.
A Túszok és Eltűnt Családok Fórumának központja szombaton „sürgős és szívből jövő” felhívásában arra figyelmeztetett, hogy
„Az izraeli közvélemény túlnyomó többsége a túszok visszatérését a nemzet legfőbb erkölcsi prioritásának tekinti” – tette hozzá.
A még mindig a terroristák fogságában levő túszok szabadon bocsátásáról szóló tárgyalások hetek óta megrekedtek.
Az Egyiptom és Katar által közvetített tárgyalások többször is holtpontra jutottak.
A Hamász állandó tűzszünetet és teljes izraeli kivonulást követel a Gázai övezetből, míg Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy elutasítja az „ésszerű ajánlatokat”.
A diplomáciai megoldás reménye a hétvégén tovább látszott halványulni, amikor
és felszólította az Öböl menti államot, hogy „döntse el, a civilizáció oldalán áll-e, vagy a Hamász barbarizmusának oldalán”, azt állítva, hogy Izrael „igazságos háborút folytat igazságos eszközökkel” Gázában.
Nem világos, hogy mi késztette Netanjahut erre a kijelentésre, de a nyilatkozatot az izraeli médiában megjelent jelentések után tette, amelyek szerint
Katar vasárnap visszautasította az állítást, a vádat diplomáciai erőfeszítéseinek elferdítésének nevezte, és azzal vádolta Izraelt, hogy a humanitárius segélyt a „politikai kényszerítés eszközeként” használja, mivel a palesztin enklávéba irányuló segélyszállítmányok teljes izraeli blokádja immár harmadik hónapja tart.
„Valóban ez lenne a »civilizáció« hirdetett modellje?” – írta külügyminisztériumi szóvivője, Madzsid Al Anszari az X-en közzétett bejegyzésében.
„Jogos kérdést kell feltenni: Nem kevesebb, mint 138 túsz szabadon bocsátását az úgynevezett »igazságos« katonai műveletek révén érték el, vagy éppen a közvetítés révén, amelyet most igazságtalanul kritizálnak és aláássanak?” – tette hozzá.
Ez visszatetszést váltott ki a túszok családjainak képviselői körében.
A miniszterelnök korábban a Hamász legyőzését és a túszok szabadon bocsátásának biztosítását nevezte Izrael gázai háborújának elsődleges céljainak.
Közben a miniszterelnöki hivatal szombaton bejelentette, hogy Netanjahu május 7-11-i azerbajdzsáni látogatását „egy későbbi időpontra” halasztja.
A hivatal „intenzív diplomáciai és biztonsági menetrendre” hivatkozva közölte, hogy a változtatásra a „gázai és szíriai fejlemények” nyomán került sor.
Éhínség Gázában: fegyveres fosztogatók törtek be a pékségbe
Megsokszorozódott a fosztogatások száma az utóbbi napokban a Gázai övezet északi részén, miután a két hónapja tartó izraeli blokád miatt nem jutnak be a humanitárius segélyszállítmányok a térségbe, és az embereket éhínség fenyegeti gázai segélyszervezetek közlése szerint.
A fosztogatók az ENSZ és más segélyszervezetek raktáraiba, kereskedelmi raktárakba, pékségekbe és boltokba törtek be a segélyszervezetek biztonsági szolgálata által küldött üzenetek szerint, amelyekről az AP hírügynökség számolt be.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa korábban arra figyelmeztetett, hogy a polgári lakosság katonai taktikaként történő éheztetése háborús bűncselekménynek minősül.
Izrael szerint a Gázai övezet elleni blokád és a katonai akció folytatásának célja, hogy nyomást gyakoroljanak a Hamász palesztin terrorszervezetre a még mindig fogva tartott 59 túsz elengedéséért, és lefegyverezzék a szervezetet.
Segélyszervezetek arra figyelmeztettek, hogy a gázai civil lakosságot az éhínség fenyegeti,
és félő, hogy kétségbeesésük a rend teljes összeomlásához vezethet. Fosztogatások korábban is előfordultak, amióta kitört a háború, de a segélyszervezetek az utóbbi napokban a betörések megsokszorozódására hívták fel a figyelmet. Egy biztonsági jelentés arról számolt be, hogy fegyveresek törtek be egy pékségbe, mert úgy tudták, hogy ott jelentős élelmiszerkészletet tároltak a pékárun kívül is. A raktár üres volt, ezért tovább mentek, és egy nemzetközi segélyszervezet leveskonyháját fosztották ki.
A gázai belügyminisztérium szombaton közölte, hogy az utóbbi két napban hat fosztogatót lelőttek, 13 továbbit pedig megsebesítettek.
A minisztérium péntektől kezdve éjszakai kijárási tilalmat rendelt el Gázaváros egyes főútjain.
A The Times of Israel című lap cikke szerint Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke pénteken nyilatkozatban ítélte el Izraelt a Gázai övezetben végrehajtott katonai offenzívája miatt, ugyanakkor a Hamász gázai vezetőit is elítélte a humanitárius segélyek fosztogatásáért.
Abbász a fosztogatásért a Palesztin Hatóság hírügynökségének küldött közlemény szerint „elsősorban a Hamászhoz kötődő bandákat tette felelőssé, hangsúlyozva, hogy a palesztin nép nem fogja megbocsátani ezeket a gyalázatos tetteket, amelyeket ilyen kritikus időszakban követtek el, különösen az ostromlott övezetben”.
Abbász az izraeli lap szerint felszólította a terrorcsoportot, hogy „engedje szabadon azokat, akiket még fogva tart, és vessen véget ennek a történetnek”.
Az elnök arra is felszólította a Hamászt, hogy engedje át a Gázai övezet ellenőrzését a Palesztin Hatóságnak, adja le a fegyvereit, és alakuljon át politikai párttá – idézte őt a The Times of Israel.
Zárva volt a Crans-Montanában lévő, szilveszterkor tűzvész sújtotta Le Constellation bár egyik fontos kijárata – közölte vasárnap a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című svájci lap.
Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
szóljon hozzá!