Izrael megszállva tartja Szíria egy részét, a drúzok az általuk lakott területekkel együtt „mennének” Izraelbe

Izrael

Maradnak. Az izraeli hadsereg biztonsági okokból nem vonul ki a határ menti szíriai területekről

Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg

Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter bejelentette pénteken, hogy az izraeli hadsereg (IDF) egységei a Hermon-hegy szíriai részén maradnak a téli hónapokra.

MTI

2024. december 14., 12:342024. december 14., 12:34

A politikus arra utasította az IDF-et, hogy készüljön fel a téli tartózkodásra a Hermon-hegy szíriai oldalán, hogy ezzel Izrael megakadályozza a határvidék ellenséges kezekbe kerülését Bassár al-Aszad szíriai elnök megbuktatása után.

Kac az IDF vezérkari főnökével, Herci Halevivel és más magas rangú tisztekkel tartott biztonsági értékelésében hangsúlyozta, hogy

a hely megtartása stratégiai jelentőséggel bír a szíriai fejlemények közepette.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök múlt vasárnap utasította az izraeli hadsereget az ellenőrzés átvételére a terület felett, mert szerinte összeomlott az 1974-es egyezmény, miután a szíriai hadsereg katonái elhagyták állásaikat.

Az izraeli lépést nemzetközi bírálatot váltott ki. Ezután a kormányfő átmenetinek minősítette azt, amely a megfelelő megállapodás kidolgozásáig szól.

Kac védelmi miniszter az X közösségi portálon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a Hermon-hegy „51 év után ismét izraeli ellenőrzés alatt áll”, és ezt „izgalmas történelmi pillanatnak” nevezte.

Eközben

a szíriai drúz kisebbség képviselői az interneten pénteken terjesztett videóüzenetükben Izraelhez csatolásukat kérték, hogy ne kelljen az új szíriai kormány fennhatósága alatt élniük.

Az izraeli-szíriai határhoz közeli Hader nevű szíriai drúz faluban tartott gyűlésen felvett videóüzenetükben azt kérték a drúz kisebbség képviselői az izraeli hadseregtől (IDF), hogy csatolják őket Izraelhez.

„Mi a sorsunk?” – kérdezi a felvételen az egyik megszólaló, és a közönség azt válaszolja a költői kérdésre: „Izrael.”

„Hader népének nevében, ha választanunk kell, akkor a kisebbik rosszat választjuk. A Golán-fennsík izraeli részéhez akarunk csatlakozni, hogy megőrizzük becsületünket. És ez minden környező falvat érint, mert Háder sorsa az egész régió sorsa. Azt kérjük, hogy csatlakozzunk a Golánon élő népünkhöz, szabadságban és méltóságban éljünk” – mondták.

Ugyanakkor a szíriai ellenzék meg nem nevezett aktivistája a ynet című izraeli hírportállal azt közölte, hogy ez a kérés nem alapul konszenzuson, noha többfelé jelentek meg efféle felhívások. De más dél-szíriai csoportok tiltakozásuknak és aggodalmuknak adtak hangot, amikor értesültek erről az ügyről.

A ynetnek nyilatkozó izraeli katonai szakember szerint

„tartanak tőle, hogy fegyveres dzsihadisták érkeznek az izraeli határhoz, és ezért megnyugtatja őket a drúz kisebbség jelenléte a határ túloldalán, különösen Hadernál.”

A drúz vallási vezetést Izraelben nagyon aggasztja a határon túli drúzok sorsa, mert a dzsihadisták már sok drúz közösségben, főként Damaszkusz és Észak-Szíria területén elkezdték követelni a drúzoktól, hogy adják át fegyvereiket.

„Ez egzisztenciális veszélyt jelent számunkra, és ezért együttműködünk az izraeli biztonsági erőkkel, hogy megvédjük a szíriai drúz kisebbséget minden veszélytől” – nyilatkozta egy izraeli drúz vallási vezető a lapnak.

Szíria és Izrael határán számos drúz családot kettészakított az 1967-es háború, mely után a Golán-fennsíkon négy drúz falu Izraelhez került, miközben rokonaik Szíriában maradtak.

A drúzok még Aszad bukása előtt átvették az irányítást a szíriai központjuknak tekintett al-Sveida város felett,

ahol előzőleg több százan tüntettek a főtéren. Többen meghaltak a szíriai hadsereggel kirobbant összecsapásokban, s a drúz milíciák a városban elfoglaltak egy rendőrőrsöt és a központi börtönt, ahonnan az összes foglyot elengedték.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban

A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.

Nőtt a magyar állam oktatási-nevelési támogatása iránti igény külhonban
2025. szeptember 02., kedd

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása

A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.

Brit katonai hírszerzés: a jelenlegi ütemben több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása
2025. szeptember 01., hétfő

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen

Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.

Rátámadtak a volt cseh kormányfőre egy kampányrendezvényen
2025. szeptember 01., hétfő

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges

A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.

Orosz elnök: béke csak a NATO keleti bővítésének rendezése után lehetséges
2025. szeptember 01., hétfő

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul

A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.

Kongatják a vészharangot: a külföldön élő román szülők gyerekeinek többsége már nem beszél románul
2025. szeptember 01., hétfő

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát

Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.

Letartóztatták Andrij Parubij volt ukrán házelnök feltételezett gyilkosát
2025. szeptember 01., hétfő

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket

Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.

Pusztító erejű földrengés rázta meg Afganisztánt, több százan vesztették életüket
2025. augusztus 31., vasárnap

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában

Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.

Fordulat: vezetnek a migránsellenes pártok az EU három legerősebb országában
2025. augusztus 31., vasárnap

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt

Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.

Chișinăuban fogadta Maia Sandu Nicușor Dan államfőt
2025. augusztus 30., szombat

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.

Ukrán miniszterelnök: Volodimir Zelenszkij készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyinnal bármilyen formátumban