Iszapkatasztrófa: őrizetben a Mal Zrt. vezetője

A kormányfő szerint erre addig van szükség, amíg a kormány előtt az ügy kapcsán álló feladatokat nem oldották meg. Kezdeményezte azt is, az Országgyűlés hozza létre a katasztrófavédelmi biztos intézményét.

A miniszterelnök szerint a katasztrófa ügyének megnyugtató lezárásáig a biztos hatáskörébe rendelik a Mal Zrt. teljes körű felügyeletét, irányítását és vagyonkezelését. Közölte: a feladatok meghatározásában az a kiindulópontjuk, hogy nem természeti csapásról van szó, „emberek által épített és működtetett üzemben, emberek által létrehozott veszélyes anyag gondatlanság miatti elszabadulása okozta Magyarország legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját”.

A kormány előtt álló négy feladat között szólt Orbán Viktor arról, hogy mielőbb kártalanítani kell a károsultakat, és mivel nem természeti csapásról van szó, hanem emberek által előidézett károkozásról, nem az adófizetőknek, hanem azoknak kell fizetni, akik a károkat okozták. Biztosítani kell az emberek munkáját az üzemben, valamint meg kell gátolni, hogy további károk keletkezzenek a környezetben – sorolta, hozzátéve, hogy a történtek ismeretében alapos okuk van azt feltételezni, hogy voltak, akik tudtak a tározó falának veszélyes meggyengüléséről, de magánérdekeik miatt úgy gondolták, nem éri meg azt kijavítani.

Mint fogalmazott, korábban a milliárdosok, vállalattulajdonosok mindig megúszták, legfeljebb „egy-egy meteorológus, portás vagy egyéb szegénylegény” ütötte meg a bokáját. Mint mondta, a katasztrófák és válságok legfőbb tanulsága az lehet, hogy le kell számolni egy illúzióval, ugyanis a magánérdeket semmilyen önműködő mechanizmus nem fogja arra kényszeríteni, hogy önként korlátozza magát, és alárendelje saját céljait a közérdeknek.

Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter közben tegnap kijelentette: Románia határozott álláspontot képvisel a magyarországi környezeti katasztrófa ügyében, ami azt jelenti: mindenkinek felelnie kell az általa elkövetett tettekért.

„Remélem, a vétkes cég nem tűnik el ugyanúgy, ahogy a nagybányai vállalat tíz évvel ezelőtt, amely egyetlen bani kártérítést sem fizetett az ottani katasztrófa miatt” – emlékeztetett a tárcavezető az Aurul aranykitermelő cég által okozott környezetszennyezésre, amelynek során a vállalat Nagybánya melletti zagytározójából ciántartalmú iszap került a Tiszába, elpusztítva a folyó élővilágát. Borbély közölte, az október 14-én esedékes luxemburgi uniós környezetvédelmi tanácskozáson is terítékre kerül a magyarországi szennyezés ügye.

Azt is elmondta, hogy Románia képviseletében arra kéri az EU-t, hogy a timföldet vegyék fel a veszélyes anyagok listájára, valamint dolgozzanak ki uniós szintű beavatkozási rendszert a hasonló esetekre. Tegnap egyébként Borbély László környezetvédelmi és Traian Igaş belügyminiszter részvételével a bukaresti Katasztrófavédelmi Bizottság is összeült. Borbély tegnap közölte, estére várták, hogy a Magyarországon a Dunába került szennyezés elérje Romániát, de leszögezte: nem várható jelentős mértékű vízszennyeződés.