A referendumot a Fidesz kezdeményezte 2006 októberében, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanis úgy véli, hogy a polgárok az egészségbiztosítási járulék befizetésével egyszer már fizettek az egészségügyi ellátásért, ezért a vizit- és kórházi díj bevezetésével a kormány valójában kétszer fizetteti ki a polgárokkal ugyanazt a szolgáltatást. A kormány azzal indokolta az illetékek szükségességét, hogy azok egyrészt elriasztják a polgárokat attól, hogy fölöslegesen orvoshoz forduljanak, másrészt pedig többletforráshoz juttatják a háziorvosokat. A népszavazás a politikai törésvonalak mentén osztja meg a magyar társadalmat: a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a „nem\" szavazatok mellett áll ki (azaz arra buzdít, hogy a választók utasítsák el a díjak eltörlésére vonatkozó kezdeményezést), míg a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a három „igen\" mellett kampányol. A harmadik ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fórum távol maradásra buzdítja a polgárokat. A Fidesz egyes politikusai szerint az „igenek\" gyõzelme akár a kormány bukását is elõkészítheti, ám a koalíció szerint nem várhatóak drasztikus következmények. A kérdések átpolitizáltsága a választópolgárok véleményére is rányomja a bélyegét: mivel az MSZP–SZDSZ-kormány népszerûsége az ország gazdaságának hanyatlása miatt az utóbbi idõszakban minden korábbinál mélyebbre süllyedt, az elõzetes felmérések szerint a választók jelentõs többsége a Fidesz álláspontját támogatja. A Medián csütörtökön közzétett felmérése szerint a népszavazáson akár 80 százalékos többségben is lehetnek az „igenek\", miközben a részvételüket biztosra mondók aránya 46-ról 47, a valószínûleg szavazóké pedig 23-ról 25 százalékra nõtt. A népszavazás eredményességéhez valamivel több mint kétmillió szavazat szükséges. B. L. Százan jelentkeztek Romániában Magyarország romániai diplomáciai kirendeltségein 108 magyar állampolgár jogosult szavazásra a vasárnapi referendum alkalmával, a törvényes határidõn belül ugyanis enynyien iratkoztak fel a külképviseleti névjegyzékre. Cseh Áron kolozsvári fõkonzul lapunknak elmondta: a kincses városi kirendeltségen 44-en voksolhatnak romániai idõ szerint reggel hat és 19 óra között. Tárnok Gyöngyi konzultól megtudtuk: a csíkszeredai fõkonzulátuson 34-en jelentkeztek, ugyanakkor a bukaresti magyar nagykövetségen harmincan. A szavazócédulákat tartalmazó zárt urnákat egyébként Magyarországon bontják fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok