A referendumot a Fidesz kezdeményezte 2006 októberében, a legnagyobb ellenzéki párt ugyanis úgy véli, hogy a polgárok az egészségbiztosítási járulék befizetésével egyszer már fizettek az egészségügyi ellátásért, ezért a vizit- és kórházi díj bevezetésével a kormány valójában kétszer fizetteti ki a polgárokkal ugyanazt a szolgáltatást. A kormány azzal indokolta az illetékek szükségességét, hogy azok egyrészt elriasztják a polgárokat attól, hogy fölöslegesen orvoshoz forduljanak, másrészt pedig többletforráshoz juttatják a háziorvosokat. A népszavazás a politikai törésvonalak mentén osztja meg a magyar társadalmat: a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) a „nem\" szavazatok mellett áll ki (azaz arra buzdít, hogy a választók utasítsák el a díjak eltörlésére vonatkozó kezdeményezést), míg a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a három „igen\" mellett kampányol. A harmadik ellenzéki párt, a Magyar Demokrata Fórum távol maradásra buzdítja a polgárokat. A Fidesz egyes politikusai szerint az „igenek\" gyõzelme akár a kormány bukását is elõkészítheti, ám a koalíció szerint nem várhatóak drasztikus következmények. A kérdések átpolitizáltsága a választópolgárok véleményére is rányomja a bélyegét: mivel az MSZP–SZDSZ-kormány népszerûsége az ország gazdaságának hanyatlása miatt az utóbbi idõszakban minden korábbinál mélyebbre süllyedt, az elõzetes felmérések szerint a választók jelentõs többsége a Fidesz álláspontját támogatja. A Medián csütörtökön közzétett felmérése szerint a népszavazáson akár 80 százalékos többségben is lehetnek az „igenek\", miközben a részvételüket biztosra mondók aránya 46-ról 47, a valószínûleg szavazóké pedig 23-ról 25 százalékra nõtt. A népszavazás eredményességéhez valamivel több mint kétmillió szavazat szükséges. B. L. Százan jelentkeztek Romániában Magyarország romániai diplomáciai kirendeltségein 108 magyar állampolgár jogosult szavazásra a vasárnapi referendum alkalmával, a törvényes határidõn belül ugyanis enynyien iratkoztak fel a külképviseleti névjegyzékre. Cseh Áron kolozsvári fõkonzul lapunknak elmondta: a kincses városi kirendeltségen 44-en voksolhatnak romániai idõ szerint reggel hat és 19 óra között. Tárnok Gyöngyi konzultól megtudtuk: a csíkszeredai fõkonzulátuson 34-en jelentkeztek, ugyanakkor a bukaresti magyar nagykövetségen harmincan. A szavazócédulákat tartalmazó zárt urnákat egyébként Magyarországon bontják fel.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.