
Jelentős aggályokat fogalmazott meg a romániai és magyarországi fogvatartási körülményekkel kapcsolatban keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.
2016. április 05., 16:392016. április 05., 16:39
2016. április 05., 16:432016. április 05., 16:43
A luxemburgi testület kimondta: el kell halasztani az európai elfogatóparancs végrehajtását, amennyiben fennáll a valós veszélye annak, hogy az átadást kérelmező uniós tagállamban az érintett személy embertelen vagy megalázó bánásmódban részesülne fogva tartása során. Az MTI által ismertetett ügy előzménye, hogy egy magyar, illetve egy román bíróság európai elfogatóparancsot adott ki egy-egy személy ellen, akiket végül Németországban találtak meg.
A brémai felsőbíróság ezen elfogatóparancsok végrehajtásának kérdését vizsgálva megállapította, hogy azok a fogvatartási körülmények, amelyeknek Aranyosi P. a magyar, illetve R. Căldăraru a román börtönökben esetlegesen ki lenne téve, sértik az alapvető jogokat, közelebbről az Európai Unió Alapjogi Chartájának az embertelen vagy megalázó büntetéseket és bánásmódot tiltó rendelkezését.
A törvényszék arra hivatkozott, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban kimondta: Magyarország és Románia megsértette az alapvető jogokat a büntetés-végrehajtási intézeteiket jellemző túlzsúfoltság miatt. A német bíróság ezért azt kérdezte a luxembourgi székhelyű uniós törvényszéktől, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtását ilyen esetben meg lehet-e vagy meg kell-e tagadni.
Kedden kihirdetett ítéletében az uniós bíróság emlékeztet arra, hogy az embertelen vagy megalázó bánásmód abszolút tilalma a közösségi jog által védett alapvető jogok közé tartozik, így ennek a veszélyét feltétlenül értékelni kell az érintett személyek átadása előtt.
„Amennyiben az európai elfogatóparancs végrehajtásáért felelős hatóság megállapítja, hogy valós veszélye áll fenn az érintett személlyel szembeni embertelen vagy megalázó bánásmódnak, úgy az elfogatóparancs végrehajtását el kell halasztani az ezen veszély fennállásának kizárását lehetővé tévő további információk megszerzéséig. Ha a veszély fennállása észszerű időn belül nem zárható ki, akkor a hatóságnak kell eldöntenie, hogy az átadás iránti eljárást meg kell-e szüntetni\" – írták az uniós bíróság MTI által idézett ítéletében.
Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi, hogy a tagállamok bíróságai az előttük folyamatban lévő jogvita keretében a közösségi jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az uniós bíróság elé. Az uniós testület azonban nem dönti el a jogvitát, a nemzeti bíróság feladata marad, hogy az ügyet a luxemburgi ítélet alapján elbírálja. A határozat mindazonáltal a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!