A tiltakozások december 28-án robbantak ki gazdasági okokból, de gyorsan rendszerellenes megmozdulássá váltak, ahol már nyíltan az iráni legfelsőbb vezető távozását követelték
Fotó: X
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket. Szombati beszédében az iráni ajatollah „embertelen és vad” halálesetekről beszélt, a felelősséget ugyanakkor nem a saját rendszerére hárította, hanem külső ellenségeket tett felelőssé az erőszakért – számolt be a hírről a BBC.
2026. január 25., 10:082026. január 25., 10:08
Hámenei szerint az erőszakért az Egyesült Államokhoz és Izraelhez köthető erők tehetők felelőssé, amelyek „több ezer” iráni halálát okozták. Az iráni állami média által idézett beszédében az amerikai elnököt egyenesen „bűnözőnek” nevezte, aki szerinte felelős az iráni nemzetet ért károkért és áldozatokért – írja a hirado.hu portál.
A független jogvédő szervezetek adatai azonban ennél is súlyosabb képet festenek.
A pontos helyzet feltárását jelentősen nehezíti az országra kiterjedő internetes és kommunikációs zárlat.
A tiltakozások december 28-án robbantak ki gazdasági okokból, de gyorsan rendszerellenes megmozdulássá váltak, ahol már nyíltan a legfelsőbb vezető távozását követelték. Az iráni hatóságok mindvégig „lázongásként” hivatkoztak az eseményekre, és külföldről irányított zavarkeltésről beszéltek.
A helyszínről kiszivárgó felvételek brutális képet mutattak. Az elmúlt napokban már több olyan videót is hitelesítettek, amelyeken biztonsági erők éles lőszerrel lőnek tüntetőkre. A válaszlépés a hatóságok részéről a digitális elsötétítés volt: a NetBlocks kiberbiztonsági monitor szerint az országos internetkapcsolat a normál szint alig 2 százalékára esett vissza.
A válság nemzetközi szintre is emelkedett. Donald Trump amerikai elnök nyíltan felszólította az iráni tüntetőket, hogy „folytassák a tiltakozást”, és katonai beavatkozással fenyegetett, ha a biztonsági erők tovább gyilkolják őket. Hámenei erre reagálva kijelentette: Amerika célja „Irán bekebelezése”, és az Egyesült Államokat felelősségre kell vonni az eseményekért.
Washington eközben jelezte: értesüléseik szerint Irán amerikai katonai bázisok elleni támadások lehetőségét is mérlegeli. Az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetése szerint bármilyen ilyen lépés „rendkívül erőteljes” válaszcsapást vonna maga után. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csökkentette a személyzet létszámát a katari Al-Udeid légibázison, hivatalosan elővigyázatosságból.
„Látszólag minden visszatért a normális kerékvágásba, de a motoros járőrök folyamatosan ott vannak”.”
Az, hogy most maga az iráni legfelsőbb vezető beszélt ezrek haláláról egy további jel, ami arra utal, hogy Irán mély belső válságba süllyedt, ahol az elégedetlenség és a külső nyomás egyre robbanékonyabb elegyet hoz létre. A kérdés már nem az, hogy történtek-e tömeges gyilkosságok, hanem az, meddig képes a rendszer fenntartani az ellenőrzést egy egyre dühösebb társadalom felett.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!