A tiltakozások december 28-án robbantak ki gazdasági okokból, de gyorsan rendszerellenes megmozdulássá váltak, ahol már nyíltan az iráni legfelsőbb vezető távozását követelték
Fotó: X
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket. Szombati beszédében az iráni ajatollah „embertelen és vad” halálesetekről beszélt, a felelősséget ugyanakkor nem a saját rendszerére hárította, hanem külső ellenségeket tett felelőssé az erőszakért – számolt be a hírről a BBC.
2026. január 25., 10:082026. január 25., 10:08
Hámenei szerint az erőszakért az Egyesült Államokhoz és Izraelhez köthető erők tehetők felelőssé, amelyek „több ezer” iráni halálát okozták. Az iráni állami média által idézett beszédében az amerikai elnököt egyenesen „bűnözőnek” nevezte, aki szerinte felelős az iráni nemzetet ért károkért és áldozatokért – írja a hirado.hu portál.
A független jogvédő szervezetek adatai azonban ennél is súlyosabb képet festenek.
A pontos helyzet feltárását jelentősen nehezíti az országra kiterjedő internetes és kommunikációs zárlat.
A tiltakozások december 28-án robbantak ki gazdasági okokból, de gyorsan rendszerellenes megmozdulássá váltak, ahol már nyíltan a legfelsőbb vezető távozását követelték. Az iráni hatóságok mindvégig „lázongásként” hivatkoztak az eseményekre, és külföldről irányított zavarkeltésről beszéltek.
A helyszínről kiszivárgó felvételek brutális képet mutattak. Az elmúlt napokban már több olyan videót is hitelesítettek, amelyeken biztonsági erők éles lőszerrel lőnek tüntetőkre. A válaszlépés a hatóságok részéről a digitális elsötétítés volt: a NetBlocks kiberbiztonsági monitor szerint az országos internetkapcsolat a normál szint alig 2 százalékára esett vissza.
A válság nemzetközi szintre is emelkedett. Donald Trump amerikai elnök nyíltan felszólította az iráni tüntetőket, hogy „folytassák a tiltakozást”, és katonai beavatkozással fenyegetett, ha a biztonsági erők tovább gyilkolják őket. Hámenei erre reagálva kijelentette: Amerika célja „Irán bekebelezése”, és az Egyesült Államokat felelősségre kell vonni az eseményekért.
Washington eközben jelezte: értesüléseik szerint Irán amerikai katonai bázisok elleni támadások lehetőségét is mérlegeli. Az amerikai külügyminisztérium figyelmeztetése szerint bármilyen ilyen lépés „rendkívül erőteljes” válaszcsapást vonna maga után. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság csökkentette a személyzet létszámát a katari Al-Udeid légibázison, hivatalosan elővigyázatosságból.
„Látszólag minden visszatért a normális kerékvágásba, de a motoros járőrök folyamatosan ott vannak”.”
Az, hogy most maga az iráni legfelsőbb vezető beszélt ezrek haláláról egy további jel, ami arra utal, hogy Irán mély belső válságba süllyedt, ahol az elégedetlenség és a külső nyomás egyre robbanékonyabb elegyet hoz létre. A kérdés már nem az, hogy történtek-e tömeges gyilkosságok, hanem az, meddig képes a rendszer fenntartani az ellenőrzést egy egyre dühösebb társadalom felett.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!