Felszabadul? A hajózási forgalmat figyelő Kpler szerint Irán egyre kisebb befolyással bír a Hormuzi-szorosban
Fotó: Wen Xinnian/Agerpres/Xinhua
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
2026. augusztus 19., 17:302026. augusztus 19., 17:30
Az Irán pozícióinak gyengüléséről szóló megfigyelési eredményről a CNN számolt be. Eszerint
A Kpler – amely transzponderek és műholdas adatok segítségével követi nyomon a hajók mozgását – szerint az elmúlt két hétben a Hormuzi-szoroson áthaladó hajók több mint 80 százaléka az ománi útvonalat választotta – egy ENSZ által engedélyezett hajózási csatornát, amelyet Irán hevesen ellenez.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
Irán, amely azt állítja, hogy ellenőrzést gyakorol a szoros fölött, több tucat hajót támadott meg, amelyek Omán északi partja mentén próbáltak áthaladni a vízi úton. A kockázat ellenére a hajók többsége az utóbbi időben úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja Irán követeléseit, és az amerikai haditengerészet védelmének ígérete nyomán átkel a szoroson.
„Egyre inkább úgy tűnik, hogy Irán legalább részben elvesztette a szoros feletti ellenőrzését” – mondta Homayoun Falakshahi, a Kpler nyersolaj-elemzési részlegének vezetője.
Ez éles kontrasztot jelent az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest, amikor a Kpler gyakorlatilag semmilyen hajóforgalmat nem észlelt az ománi útvonalon.
Az Egyesült Államok és Irán közötti egyetértési megállapodás ezen a héten történő lejárata elvileg lehetővé teszi Irán számára, hogy újra útdíjat szedjen.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy azt tervezi, hogy a Hormuzi-szorosot amerikai területté nyilvánítja, miután „befejeztük Irán legyőzését”.
A Kpler szerint azonban úgy tűnik, hogy az országnak ez nem sikerült. „Irán díjszedési igénye olyan dolog, amit a legtöbb közel-keleti szereplő nem akar megtenni, és eddig sem tett meg” – mondta Dan Pickering, a Pickering Energy Partners alapítója és befektetési igazgatója. „Tehát az ománi útvonal egyértelműen a legésszerűbb megoldás” – tette hozzá.
Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek nagyon nagy űrtartalmú nyersolaj-szállító hajókat (VLCC-ket) – a legnagyobb olajszállító tartályhajókat – bérelték ki, hogy a Perzsa-öbölből a Hormuzi-szoroson keresztül hajózzanak ki, majd az olajat az Ománi-öböl veszélyzónáján kívül a vevők tartályhajóira rakodják át – mondta Andy Lipow, a Lipow Oil Associates elnöke.
Úgy tűnik, hogy ez az úgynevezett „sötét forgalom” elkerült néhány adatkövető szolgáltatást is, így a Kplert is. Bár néhányat műholdas megfigyeléssel lehet észlelni, hagyományos eszközökkel nehezebb nyomon követni őket.
Az Egyesült Államok azonban – amely jelentős katonai erővel rendelkezik a tengeren – figyelemmel kíséri az összes, a szoroson áthaladó hajót, és a korábbi hagyományos becsléseknél lényegesen magasabb olajszállítási számokat jelentett.
Chris Wright energiaügyi miniszter a múlt héten kijelentette, hogy
Közben Donald Trump amerikai elnök kedden arról beszélt: nincsenek tárgyalások az Egyesült Államok és Irán között.
Miközben Donald Trump amerikai elnök azt állítja: az Egyesült Államok teljes mértékben ellenérzi a Hormuzi-szorost, az adatok azt mutatják, hogy csak kevés olajszállíztó hajó tudott átkelni a létfontosságú vízi útvonalon.
Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt írta, hogy „nem zajlanak tárgyalások vagy megbeszélések Iránnal, és tervben sincsenek”. Donald Trump bejegyzésében állította, hogy a Hormuzi-szoros „nyitva áll és működik”, az ott elhelyezett összes tengeri aknát eltávolították, vagy megsemmisítették.
Az elnök hozzátette, hogy
Trump a közösségi oldalán egy olyan térképet is megosztott, amely az Egyesült Államok új területeként ábrázolja a Hormuzi-szorost, miután néhány napja arról beszélt: az Irán fölötti győzelem után országa részévé nyilvánítja a területet.
Az Egyesült Államok és Irán között júniusban megkötött 60 napos egyetértési megállapodás hétfőn járt le. Az egyezség hivatalosan tűzszünetet állapított meg és két hónapos időablakot szabott arra, hogy Washington és Teherán között hosszú távú békemegállapodás jöjjön létre, rendezve a Hormuzi-szoros státuszát és az iráni atomprogram jövőjét, de a harcok már a tűzszünet alatt kiújultak.
Az amerikai követelés az volt, hogy Irán mondjon le az urándúsítás jogáról, valamint kötelezze el magát a Hormuzi-szoros, mint nemzetközi hajózási útvonal, szabad és akadálytalan átjárhatósága mellett.
Irán váltig állítja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál.
Mohammad Báger Gálibaf, az amerikaiakkal folytatott megbeszélések iráni főtárgyalója ugyanakkor azt mondta:
Galibaf a parlamentben elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a június 17-én kötött megállapodás a többi között előírja az iráni kikötők elleni amerikai blokád, valamint az iráni vagyoni eszközök befagyasztásának feloldását, illetve a síita állam elleni olajembargó megszüntetését és a hadműveletek leállítását minden fronton.
Donald Trump amerikai elnök július elején jelentette be, hogy az egyezségnek vége, egy hétre rá pedig az iráni külügyminisztérium szintén azt közölte, hogy a megállapodást felfüggesztettnek tekinti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!