Iohannis: Románia számára kiemelten fontos a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme

– fogalmazott. Mint elmondta, az utóbbi években Romániában a jogi eszközök kiegyensúlyozott rendszerét dolgozták ki az intolerancia megakadályozására és szankcionálására.

„Románia számára kiemelten fontos a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. A kisebbségek hozzájárultak Románia kulturális sokszínűségéhez és modernizációjához, és ezáltal európai és euroatlanti integrációjához. A romániai németek – köztük az erdélyi szászok, a bánsági és szatmári svábok, a cipszerek vagy bukovinai németek fontos hidat képeznek országaink között” – mondta az elnök a frankfurti rendezvényen. Hozzátette:

Kifejtette, a mai román társadalom modern és demokratikus, és olyan egyetemes értékeket hirdet, mint a diszkriminációmentesség, a tolerancia és az egység. Beszélt arról is, hogy a románok empátiával és támogatással fordulnak a háború által sújtott szomszédaik felé, ami bizonyítja, hogy a román nép teljes mértékben magáévá tette az alapvető európai értékeket, és ezeket az értékeket hirdeti az Unió keleti szomszédságát képező országokban is.

korábban írtuk

Iohannis Trianon-évfordulós kisebbségvédelmi díja és a romániai magyarellenesség

Még ha nem is szándékolt, nehéz nem szimbolikus jelentőséget tulajdonítani annak, hogy Klaus Iohannis éppen a trianoni diktátum évfordulóján vehet át egy német kitüntetést a többek között a kisebbségek érdekében kifejtett „áldásos” tevékenységéért.

Ennek kapcsán Iohannis ismételten hangoztatta, hogy

Ugyanakkor az Oroszország által alkalmazott „illegális, erőszakos költöztetések és deportálások” ellen szólalt fel, és felhívta a figyelmet, hogy több ezer ukrán gyermeket akaratuk ellenére elköltöztettek Oroszországba. Kifejtette, a népeknek össze kell fogniuk a rasszizmus, az etnikai, vallási vagy más alapú intolerancia ellen, „hogy ilyen bűncselekmények soha többé ne történhessenek meg”.

Felidézte, hogy Románia első pillanattól a megtámadott Ukrajna és az ukrán nép mellett állt, politikai, diplomáciai, humanitárius, pénzügyi és emberjogi segítséget nyújtott neki, hatalmas intézményi és pénzügyi erőforrásokat mozgósítva azért, hogy támogassa az országba érkező 4,3 millió ukrán menekültet. Közülük körülbelül százezren Romániában maradtak, ebből 22 ezer gyermek; a román állam támogatta őket a lakhatásban, orvosi ellátásban, oktatáshoz való hozzáférésben, munkaerőpiacon való elhelyezkedésben és szállításban – sorolta az államfő.

Megismételte, hogy Ukrajna és a Moldovai Köztársaság a közös európai értékeket vallja, és csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, amit Románia elhivatottan támogat. Kifejtette végül, hogy az új nemzedékek számára nagyon fontos a történelmi emlékezet megőrzése, mert ez fontos eleme annak, hogy tanuljanak a történelem szörnyűségeiből. „Csak így reménykedhetünk abban, hogy Európa békés jövő elé néz” – mondta Iohannis, aki megköszönte a Franz Werfel díjat, és ígéretet tett, hogy továbbra is az emberi jogok előmozdítója marad.

Az ünnepségen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke és a Luxemburgi Nagyhercegség korábbi miniszterelnöke mondott laudációt,

Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint az elismerést a politikai pályafutása során az emberi jogok és a nemzetiségek közötti együttélés előmozdítása érdekében végzett munkájának elismeréseként ítélték oda Iohannisnak.

A Franz Werfel emberjogi díjat a németországi Bonnban működő Üldöztetések Elleni Központ alapította. A díjat olyan személyiségek vagy csoportok kapják meg, akik jelentős szerepet vállalnak a népirtás, az üldöztetés, a kitelepítés elleni harcban.

korábban írtuk

Politikai pályafutásáért, „a különböző etnikumok harmonikus együttélésének támogatásáért” díjazták Iohannist

Románia ismét bebizonyította, hogy teljes mértékben megfelel a schengeni csatlakozás kritériumainak, felelősségteljesen és hatékonyan kezeli külső határait – jelentette ki szombaton Düsseldorfban Klaus Iohannis.