
Fotó: presidency.ro
Aláírták szombaton a Cotroceni-palotában az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, az energiafejlesztési és -szállítási stratégiai partnerségről szóló megállapodást Ursula von der Leyen EB-elnök és Klaus Iohannis román államfő jelenlétében.
2022. december 17., 13:372022. december 17., 13:37
2022. december 17., 13:382022. december 17., 13:38
A dokumentumot Ilham Alijev azerbajdzsáni államfő, Irakli Garibasvili grúz kormányfő, Nicolae Ciucă román, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök látta el kézjegyével – írja az Agerpres.
A megállapodás pénzügyi és műszaki keretet biztosít a Romániát Azerbajdzsánnal összekötő, Grúzián keresztül és a Fekete-tengeren át vezető, megújuló forrásokból származó áramot szállító vezeték megépítésére, majd az áramnak Magyarországra és Európa többi részébe való szállítására.
Az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, az energiafejlesztésre és -szállításra vonatkozó stratégiai partnerségről szóló megállapodás összeköti a Fekete-tenger két partját, és lehetővé teszi az áramszállítást a Moldovai Köztársaságba, a Nyugat-Balkánra és Ukrajnába – jelentette ki szombaton Bukarestben az Európai Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen felidézte, Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának kezdete óta célul tűzte ki az EU, hogy lemond az orosz fosszilis üzemanyagokról, és más partnerek után néz. „És működik. Az Európai Unió képes volt kompenzálni az Oroszországból érkező gázmennyiség csökkenését. De nem csak egy új geopolitikai helyzet kezeléséről van szó. Arról van szó, hogy tiszta, megfizethető és biztonságos energiaforrásokkal teremtsük meg a jövőnket, márpedig ezek a megújuló energiaforrások” – mondta az EB elnöke a Cotroceni-palotában,
Ursula von der Leyen a Fekete-tenger alatti elektromos vezeték nyújtotta lehetőségekre hívta fel a figyelmet: kifejtette, Grúzia ennek köszönhetően villamosenergia-központtá válhatna, és ennek révén integrálódhatna az EU villamosenergia-piacába. „A fekete-tengeri vezeték áramot szállíthatna szomszédainkhoz, Moldovába, a Nyugat-Balkánra és természetesen Ukrajnába. Segíteni fogja az ukrán energiarendszer és az ország újjáépítését” – emelte ki.
Az Európai Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy „a Fekete-tenger két partja még soha nem volt ilyen közel egymáshoz”.
Klaus Iohannis államfő szombaton kijelentette, hogy az Azerbajdzsán, Grúzia, Románia és Magyarország kormányai közötti, az energiafejlesztési és -szállítási stratégiai partnerségről szóló megállapodás
A jelenlegi biztonsági helyzetben jobban együtt kell működniük ezeknek az országoknak, és nagyobb szolidaritást kell mutatniuk a felmerült akadályok elhárítására. Ez a megállapodás keretet biztosít a négy ország közötti hosszú távú együttműködéshez számos nagyon fontos területen, először is az energiatermelés, -szállítás és -kereskedelem területén, valamint a hatékonyság fejlesztése területén. Új infrastruktúra fejlesztésére is lehetőség nyílik, beleértve a Fekete-tenger alatti vezetéket, és ott vannak a zöld hidrogénprojektek is – mutatott rá Iohannis a Cotroceni-palotában.
„Ez egy ambiciózus megállapodás, amely megmutatja, hogy együttesen komolyan hozzá tudunk járulni Európa energiabiztonságának megerősítéséhez, ugyanakkor pozitívan hat a régióban az együttműködés fenntartható növekedésére” – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta ugyanakkor a zöldenergia fontosságát, rámutatva, hogy a Kaspi-tenger vidékén, főként Azerbajdzsánban nagy a potenciálja a zöldenergia termelésének.
Elmondása szerint a következő lépést a Fekete-tenger alatti vezeték megépítése jelenti, és a Konstancából Grúziába irányuló tengeri szállítást is fejleszteni szándékoznak, hogy növeljék az összeköttetést Azerbajdzsánnal és Közép-Ázsiával.
A zöldenergiára vonatkozó azeri-grúz-román-magyar megállapodást Ilham Alijev azerbajdzsáni államfő, Irakli Garibasvili grúz kormányfő, Nicolae Ciucă román, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök írja alá. A Cotroceni-palotában zajló ceremónián Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke is részt vesz.
Ilham Alijev kifejtette, a megállapodás fontos lépés egy zöldenergia-folyosó kiépítése felé, és mindenki számára előnnyel jár: Európának ugyanis meg kell szilárdítania energiabiztonságát, Azerbajdzsánnak pedig felvevőpiacra van szüksége, ahol értékesítheti hatalmas erőforrásait.
„Ma egy új híd építésébe kezdünk Azerbajdzsán és Európa között. Országunk Európa fontos villamosenergia-ellátójává válik, különösen a zöldenergia terén” – fogalmazott.
Az azeri elnök arról is beszámolt, hogy országa tavaly 8,2 milliárd köbméter gázt exportált az EU-ba, idén 11,3 milliárd köbmétert, és jövő évben várhatóan még ennél is többet, 11,6 milliárd köbméter gázt fog szállítani; a Romgazzal kötött szerződés értelmében ugyanis januártól gázt szállít Romániába.
– mondta Ilham Alijev, utalva a Romgaz és az azeri fél megállapodására.
A zöldenergiára vonatkozó partnerségi megállapodás aláírása annak bizonyítéka, hogy Grúzia kész az együttműködésre a megújuló energiával való ellátás biztosítása terén – jelentette ki a Irakli Garibasvili Bukarestben.
Irakli Garibasvili kifejtette, a geopolitikai problémák és az ukrajnai háború szükségessé teszi az alkalmazkodóképességet, különösen az energiaágazatban. Grúzia földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően hidat képez a Nyugat és Közép-Ázsia között – mutatott rá, hozzátéve, hazája az európai normáknak megfelelően korszerűsíti az energia- és kommunikációs hálózatot.
A grúz kormányfő kiemelte,
A dokumentum pénzügyi és műszaki keretet biztosít a Romániát Azerbajdzsánnal összekötő, Grúzián és a Fekete-tengeren át vezető, zöld villamos energiát szállító vezeték megépítésére, majd az áramnak Magyarországra és Európa többi részébe való szállítására.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
szóljon hozzá!