Igen a Marty-jelentésre

Az európai kormányok többsége nem biztosított kellő mértékű betekintést az ezzel kapcsolatos ügyekbe – állítja tegnap elfogadott jelentésében az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, amely éppen ezért felszólítja a NATO-t: hozza nyilvánosságra a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos, 2001. októberi határozatának mindeddig titkos elemeit.

A Strasbourgban elfogadott dokumentum a svájci törvényhozó, Dick Marty (képünkön) legújabb jelentésén alapszik: Marty már 2005 vége óta foglalkozik az amerikai titkosszolgálat, a CIA állítólagos európai fogolyjáratainak, titkos börtöneinek kérdésével. Első jelentését pont egy éve, tavaly júniusban fogadta el az emberi jogokkal foglalkozó Európa Tanács parlamenti közgyűlése.

Az újabb jelentés lényegében megismétli az első, tavalyi dokumentum megállapításait: azaz hogy létezett a határokon átnyúló fogolyszállítások illegális „pókhálója”, s hogy Romániában, illetve Lengyelországban titkos börtönök is működtek. Ez utóbbit mindkét ország határozottan cáfolja, s a közgyűlési határozati javaslathoz mind a lengyel, mind a román képviselők tiltakozó nyilatkozatot fűztek. Ők egyébként a tegnapi strasbourgi parlamenti vitában is heves utóvédharcokat vívtak a jelentés ezzel kapcsolatos pontjainak megváltoztatására, s egyik módosító indítványukkal annyit el is értek, hogy a parlamenti közgyűlés határozata a „lényegében sikerült megállapítani ilyen fogolytáborok létezését a két országban” kitétel helyett a „nagy valószínűséggel sikerült megállapítani” formulát alkalmazza. A felszólaló román képviselők az eddigi román érveket megismételve hangsúlyozták, hogy Marty semmilyen, a titkos börtönök létezését alátámasztó konkrét bizonyítékot nem mutatott be, és figyelmen kívül hagyta a román hatóságok vizsgálatainak eredményeit, amelyek kimondják: nem működtek ilyen intézmények az országban. A tavalyi, majd az idei Marty-jelentés valóban nem hoz perdöntő bizonyítékokat állításai alátámasztására. A svájci törvényhozó mindezt azzal próbálta kivédeni, hogy mivel számos tagállam kormánya nem működött együtt az Európa tanácsi vizsgálattal, sok esetben kénytelenek voltak olyan források információit is igénybe venni, akik nevük elhallgatását kérték. Marty azt hangsúlyozta, hogy nem egyes országok megvádolása volt a cél, hanem a demokratikus értékek melletti kiállás. Figyelmeztetett: nem szabad csak a román és a lengyel esetre koncentrálni; másutt, így Olaszországban és Németországban is akadályozzák a kormányzati szervek – államtitkokra hivatkozva – az igazság kiderítését.

Hírösszefoglaló