Fotó: Rompres
2007. június 28., 00:002007. június 28., 00:00
Az európai kormányok többsége nem biztosított kellő mértékű betekintést az ezzel kapcsolatos ügyekbe – állítja tegnap elfogadott jelentésében az Európa Tanács parlamenti közgyűlése, amely éppen ezért felszólítja a NATO-t: hozza nyilvánosságra a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos, 2001. októberi határozatának mindeddig titkos elemeit.
A Strasbourgban elfogadott dokumentum a svájci törvényhozó, Dick Marty (képünkön) legújabb jelentésén alapszik: Marty már 2005 vége óta foglalkozik az amerikai titkosszolgálat, a CIA állítólagos európai fogolyjáratainak, titkos börtöneinek kérdésével. Első jelentését pont egy éve, tavaly júniusban fogadta el az emberi jogokkal foglalkozó Európa Tanács parlamenti közgyűlése.
Az újabb jelentés lényegében megismétli az első, tavalyi dokumentum megállapításait: azaz hogy létezett a határokon átnyúló fogolyszállítások illegális „pókhálója”, s hogy Romániában, illetve Lengyelországban titkos börtönök is működtek. Ez utóbbit mindkét ország határozottan cáfolja, s a közgyűlési határozati javaslathoz mind a lengyel, mind a román képviselők tiltakozó nyilatkozatot fűztek. Ők egyébként a tegnapi strasbourgi parlamenti vitában is heves utóvédharcokat vívtak a jelentés ezzel kapcsolatos pontjainak megváltoztatására, s egyik módosító indítványukkal annyit el is értek, hogy a parlamenti közgyűlés határozata a „lényegében sikerült megállapítani ilyen fogolytáborok létezését a két országban” kitétel helyett a „nagy valószínűséggel sikerült megállapítani” formulát alkalmazza. A felszólaló román képviselők az eddigi román érveket megismételve hangsúlyozták, hogy Marty semmilyen, a titkos börtönök létezését alátámasztó konkrét bizonyítékot nem mutatott be, és figyelmen kívül hagyta a román hatóságok vizsgálatainak eredményeit, amelyek kimondják: nem működtek ilyen intézmények az országban. A tavalyi, majd az idei Marty-jelentés valóban nem hoz perdöntő bizonyítékokat állításai alátámasztására. A svájci törvényhozó mindezt azzal próbálta kivédeni, hogy mivel számos tagállam kormánya nem működött együtt az Európa tanácsi vizsgálattal, sok esetben kénytelenek voltak olyan források információit is igénybe venni, akik nevük elhallgatását kérték. Marty azt hangsúlyozta, hogy nem egyes országok megvádolása volt a cél, hanem a demokratikus értékek melletti kiállás. Figyelmeztetett: nem szabad csak a román és a lengyel esetre koncentrálni; másutt, így Olaszországban és Németországban is akadályozzák a kormányzati szervek – államtitkokra hivatkozva – az igazság kiderítését.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok