Hirdetés

Húsznál is több drónnal támadta az oroszokat Ukrajna – Zelenszkij szerint az ukrán hadsereg nagyobb létszámú, mint az orosz

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek vagy elfogtak 21, Ukrajna által indított drónt a Krím-félsziget és több orosz régió fölött – jelentették kedden orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.

Hírösszefoglaló

2024. január 30., 09:322024. január 30., 09:32

2024. január 30., 09:332024. január 30., 09:33

Az orosz légvédelem 11 drónt lőtt le a Krím felett – jelentette a RIA állami hírügynökség.

Mihail Razvozsajev, a krími Szevasztopol Moszkva által beiktatott kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy a Krím legnagyobb városában és fontos fekete-tengeri kikötőjében nem keletkezett kár.

Hirdetés

Ukrán indítású drónokat lőttek le Belgorod, valamint Brjanszk, Kaluga és Tula régiók felett is.

A régió névadójának közigazgatási központja, Kaluga külvárosában egy nem lakóépület tetejére zuhantak dróntörmelékek, de nem keletkezett nagyobb kár vagy sérülés – közölte a régió kormányzója, Vlagyiszlav Sapasa a Telegramon.

Kijev az elmúlt hónapokban fokozta légicsapásait, amelyek szerinte az orosz katonai infrastruktúrát célzó csapások, hogy aláássa Moszkva háborús erőfeszítéseit.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az ARD német tévécsatornának adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn, kijelentette:

Ukrajnának 880 ezer katonája van a hadseregben, ami több, mint az ország elleni háborúban részt vevő 617 ezres orosz kontingens, miként azt Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten nyilvánosságra hozta.

„Nyolcszáznyolcvan ezren harcolnak, egymilliós a hadseregünk, emellett harmincmillió állampolgár dolgozik, és talán több is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy becslések szerint a két évvel ezelőtti orosz invázió kezdetén 6,5-7,5 millió ember hagyta el az országot, közülük azonban már sokan visszatértek.

Az MTI szerint Zelenszkij leszögezte, hogy a külföldre távozott ukránoknak is kell Ukrajnában adót fizetniük, az országot illegálisan elhagyó hadköteles korú férfiaknak pedig vissza kell térniük.

Szavai szerint

mivel elég nagy az ukrán hadsereg, ez nem jelenti azt, hogy hazatérésük után rögtön a frontra küldenék őket.

Megjegyezte, hogy azt sem tartja szükségesnek, hogy a külföldi államoknak, ahol tartózkodnak, vissza kellene küldeniük őket Ukrajnába. Elmondta, hogy igazságos mozgósítási törvény előterjesztését várja a katonai vezetéstől, valamint a toborzás folyamatának digitalizálását.

„A mozgósítás ügyében a leszerelés pillanata a fontos. Sokan harcoltak hosszú ideig. Vannak, akik 700 napot töltöttek a csatatéren. Hálás vagyok nekik, mint mindenki Ukrajnában, hogy megvédték államunkat, a társadalom hálája viszont szerintem nem elég. Tisztességes rotációra van szükség, és elegendő eltávozási időt kell adnunk” – hangoztatta.

Helytelennek nevezte azt, hogy az utcákon próbálják kézbesíteni a mozgósításra szóló behívót azoknak, akik behívásuk után nem jelentek meg torbozó irodán. Az állampolgárok jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatban megjegyezte, hogy Ukrajnában hadiállapot van révényben, ezért bonyolult kérdés a szabadságjogok védelme.

Zelenszkij megismételte, hogy

szeretné hallani az újbóli elnökjelöltségre pályázó Donald Trump volt amerikai elnök tervét az ukrajnai háború 24 órán belüli befejezésére,

és ha ez a terv megvalósítható, akkor boldog lenne, mert tudja, milyen árat fizetnek az ukránok nap mint nap ebben a háborúban. Hozzátette, hogy még nem beszélt erről Trumppal.

Utoljára akkor beszélt vele, amikor Trump az Egyesült Államok elnöke volt.

Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok nem hagyja abba Ukrajna segítését, különben szerinte Európa nem lesz képes egyedül megbirkózni a feladattal, a NATO meggyengül, és ez az erőviszonyok átrendeződésével fenyeget a világban.

Az elnök nem nyilatkozott arról, hogy 2024-ben véget érhet-e az ukrajnai háború, de meg van győződve arról, hogy megállítható és megakadályozható egy harmadik világháború kitörése.

Zelenszkij kérdésre válaszolva beszélt arról is: azt szeretné, ha a különböző országok által az ukrán menekülteknek szociális segélyként nyújtott pénzt inkább Ukrajnának juttatnák el, és azt maga Ukrajna osztaná szét ezek között az emberek között, mert így ezzel a pénzzel az ukrán gazdaságot támogatnák.

Eközben Petr Pavel cseh államfő hétfőn a cseh közszolgálati rádióban sugárzott interjúban arról beszélt:

Európának az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban fel kell készülnie arra az eshetőségre is, hogy az amerikai elnökválasztáson Donald Trump volt elnök győz.

Donald Trump volt, illetve Joe Biden jelenlegi amerikai elnök egyaránt indulni kíván az őszi elnökválasztáson. Donald Trump azt hangoztatja a kampányában, hogy megválasztása esetén gyorsan véget tudna vetni az orosz-ukrán konfliktusnak.

Petr Pavel szerint ezért teljesen legitim dolog Európában azt mérlegelni, hogy mi lesz, ha a választást valóban Donald Trump nyeri meg, és nagyon gyorsan olyan megállapodást köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely egyáltalán nem lesz kedvező sem Ukrajna, sem Európa számára. „Ebben az esetben kész tények elé leszünk állítva, amelyekkel meg kell tudni birkóznunk” – mutatott rá a cseh elnök az MTI szerint.

Ukrajnának Oroszországtól eltérően a harctéren korlátai vannak, elsősorban az emberi erőforrásokat illetően

– fejtette ki Petr Pavel. „Ez olyan tényező, amelyre Ukrajnának gondolnia kell” – tette hozzá. A szövetségesek – mondta Petr Pavel – ezért azt javasolják Ukrajnának, hogy korlátozza támadó akcióit, és erősítse meg védelmét.

Ehhez Ukrajnának nemcsak védelmi fegyverekre, hanem olyanokra is szüksége van, amelyekkel például támadhatja az oroszok szállítási útvonalait. Petr Pavel példaként az amerikai F-16-os vadászgépeket hozta fel.

„Csakis az erők kiegyenlítődése vezethet mindkét félnél annak megértéséhez, hogy a harctéren nem tud sikereket elérni, s ezért eljött a tárgyalások ideje” – szögezte le a cseh elnök a rádióinterjúban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost

Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost
Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost
2026. április 17., péntek

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost

Hirdetés
2026. április 17., péntek

Gulyás Gergely: olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni

Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.

Gulyás Gergely: olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni
2026. április 17., péntek

Magyar Péter: nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére

Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.

Magyar Péter: nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére
2026. április 17., péntek

Adnak-e innovatív gyógyszereket Romániának? – Elkezdődtek a tárgyalások a Pfizerrel

Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.

Adnak-e innovatív gyógyszereket Romániának? – Elkezdődtek a tárgyalások a Pfizerrel
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai

Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai
2026. április 17., péntek

Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt

Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.

Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt
2026. április 17., péntek

Trump szerint Irán lemond az atomfegyverről, tűzszünet kezdődött Libanonban

Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Trump szerint Irán lemond az atomfegyverről, tűzszünet kezdődött Libanonban
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Országgyűlési választás: lezárult a levélszavazatok összesítése

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.

Országgyűlési választás: lezárult a levélszavazatok összesítése
2026. április 16., csütörtök

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után

Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után
2026. április 16., csütörtök

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája

A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája
Hirdetés
Hirdetés