Hirdetés

Húsznál is több drónnal támadta az oroszokat Ukrajna – Zelenszkij szerint az ukrán hadsereg nagyobb létszámú, mint az orosz

•  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az orosz légvédelmi rendszerek megsemmisítettek vagy elfogtak 21, Ukrajna által indított drónt a Krím-félsziget és több orosz régió fölött – jelentették kedden orosz hírügynökségek a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.

Hírösszefoglaló

2024. január 30., 09:322024. január 30., 09:32

2024. január 30., 09:332024. január 30., 09:33

Az orosz légvédelem 11 drónt lőtt le a Krím felett – jelentette a RIA állami hírügynökség.

Mihail Razvozsajev, a krími Szevasztopol Moszkva által beiktatott kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közölte, hogy a Krím legnagyobb városában és fontos fekete-tengeri kikötőjében nem keletkezett kár.

Hirdetés

Ukrán indítású drónokat lőttek le Belgorod, valamint Brjanszk, Kaluga és Tula régiók felett is.

A régió névadójának közigazgatási központja, Kaluga külvárosában egy nem lakóépület tetejére zuhantak dróntörmelékek, de nem keletkezett nagyobb kár vagy sérülés – közölte a régió kormányzója, Vlagyiszlav Sapasa a Telegramon.

Kijev az elmúlt hónapokban fokozta légicsapásait, amelyek szerinte az orosz katonai infrastruktúrát célzó csapások, hogy aláássa Moszkva háborús erőfeszítéseit.

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán államfő az ARD német tévécsatornának adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett hétfőn, kijelentette:

Ukrajnának 880 ezer katonája van a hadseregben, ami több, mint az ország elleni háborúban részt vevő 617 ezres orosz kontingens, miként azt Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten nyilvánosságra hozta.

„Nyolcszáznyolcvan ezren harcolnak, egymilliós a hadseregünk, emellett harmincmillió állampolgár dolgozik, és talán több is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy becslések szerint a két évvel ezelőtti orosz invázió kezdetén 6,5-7,5 millió ember hagyta el az országot, közülük azonban már sokan visszatértek.

Az MTI szerint Zelenszkij leszögezte, hogy a külföldre távozott ukránoknak is kell Ukrajnában adót fizetniük, az országot illegálisan elhagyó hadköteles korú férfiaknak pedig vissza kell térniük.

Szavai szerint

mivel elég nagy az ukrán hadsereg, ez nem jelenti azt, hogy hazatérésük után rögtön a frontra küldenék őket.

Megjegyezte, hogy azt sem tartja szükségesnek, hogy a külföldi államoknak, ahol tartózkodnak, vissza kellene küldeniük őket Ukrajnába. Elmondta, hogy igazságos mozgósítási törvény előterjesztését várja a katonai vezetéstől, valamint a toborzás folyamatának digitalizálását.

„A mozgósítás ügyében a leszerelés pillanata a fontos. Sokan harcoltak hosszú ideig. Vannak, akik 700 napot töltöttek a csatatéren. Hálás vagyok nekik, mint mindenki Ukrajnában, hogy megvédték államunkat, a társadalom hálája viszont szerintem nem elég. Tisztességes rotációra van szükség, és elegendő eltávozási időt kell adnunk” – hangoztatta.

Helytelennek nevezte azt, hogy az utcákon próbálják kézbesíteni a mozgósításra szóló behívót azoknak, akik behívásuk után nem jelentek meg torbozó irodán. Az állampolgárok jogainak és szabadságainak védelmével kapcsolatban megjegyezte, hogy Ukrajnában hadiállapot van révényben, ezért bonyolult kérdés a szabadságjogok védelme.

Zelenszkij megismételte, hogy

szeretné hallani az újbóli elnökjelöltségre pályázó Donald Trump volt amerikai elnök tervét az ukrajnai háború 24 órán belüli befejezésére,

és ha ez a terv megvalósítható, akkor boldog lenne, mert tudja, milyen árat fizetnek az ukránok nap mint nap ebben a háborúban. Hozzátette, hogy még nem beszélt erről Trumppal.

Utoljára akkor beszélt vele, amikor Trump az Egyesült Államok elnöke volt.

Reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok nem hagyja abba Ukrajna segítését, különben szerinte Európa nem lesz képes egyedül megbirkózni a feladattal, a NATO meggyengül, és ez az erőviszonyok átrendeződésével fenyeget a világban.

Az elnök nem nyilatkozott arról, hogy 2024-ben véget érhet-e az ukrajnai háború, de meg van győződve arról, hogy megállítható és megakadályozható egy harmadik világháború kitörése.

Zelenszkij kérdésre válaszolva beszélt arról is: azt szeretné, ha a különböző országok által az ukrán menekülteknek szociális segélyként nyújtott pénzt inkább Ukrajnának juttatnák el, és azt maga Ukrajna osztaná szét ezek között az emberek között, mert így ezzel a pénzzel az ukrán gazdaságot támogatnák.

Eközben Petr Pavel cseh államfő hétfőn a cseh közszolgálati rádióban sugárzott interjúban arról beszélt:

Európának az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnának nyújtott segítséggel kapcsolatban fel kell készülnie arra az eshetőségre is, hogy az amerikai elnökválasztáson Donald Trump volt elnök győz.

Donald Trump volt, illetve Joe Biden jelenlegi amerikai elnök egyaránt indulni kíván az őszi elnökválasztáson. Donald Trump azt hangoztatja a kampányában, hogy megválasztása esetén gyorsan véget tudna vetni az orosz-ukrán konfliktusnak.

Petr Pavel szerint ezért teljesen legitim dolog Európában azt mérlegelni, hogy mi lesz, ha a választást valóban Donald Trump nyeri meg, és nagyon gyorsan olyan megállapodást köt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amely egyáltalán nem lesz kedvező sem Ukrajna, sem Európa számára. „Ebben az esetben kész tények elé leszünk állítva, amelyekkel meg kell tudni birkóznunk” – mutatott rá a cseh elnök az MTI szerint.

Ukrajnának Oroszországtól eltérően a harctéren korlátai vannak, elsősorban az emberi erőforrásokat illetően

– fejtette ki Petr Pavel. „Ez olyan tényező, amelyre Ukrajnának gondolnia kell” – tette hozzá. A szövetségesek – mondta Petr Pavel – ezért azt javasolják Ukrajnának, hogy korlátozza támadó akcióit, és erősítse meg védelmét.

Ehhez Ukrajnának nemcsak védelmi fegyverekre, hanem olyanokra is szüksége van, amelyekkel például támadhatja az oroszok szállítási útvonalait. Petr Pavel példaként az amerikai F-16-os vadászgépeket hozta fel.

„Csakis az erők kiegyenlítődése vezethet mindkét félnél annak megértéséhez, hogy a harctéren nem tud sikereket elérni, s ezért eljött a tárgyalások ideje” – szögezte le a cseh elnök a rádióinterjúban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

Putyin hajlandó a fegyverszünetről tárgyalni, de ettől még nem áll le az ukrajnai háború

Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin hajlandó a fegyverszünetről tárgyalni, de ettől még nem áll le az ukrajnai háború
Hirdetés
2026. október 21., szerda

A NATO növeli jelenlétét a Fekete-tengeren a hajók elleni vadászat miatt

A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.

A NATO növeli jelenlétét a Fekete-tengeren a hajók elleni vadászat miatt
2026. október 21., szerda

Őrizetbe vették Matolcsy György korábbi jegybankelnököt, a fiát körözik – FRISSÍTVE

Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.

Őrizetbe vették Matolcsy György korábbi jegybankelnököt, a fiát körözik – FRISSÍTVE
2026. október 20., kedd

Zelenszkij: Ukrajna még sohasem volt ekkora bajban, mint most az amerikai támogatás csökkentése miatt

Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Zelenszkij: Ukrajna még sohasem volt ekkora bajban, mint most az amerikai támogatás csökkentése miatt
Hirdetés
2026. október 19., hétfő

Féktelen erőszak az utcákon: Macron nem érti, hogyan tehették ezt franciák Franciaországgal

Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.

Féktelen erőszak az utcákon: Macron nem érti, hogyan tehették ezt franciák Franciaországgal
2026. október 18., vasárnap

Ezrek szöknek át Ukrajnából Moldovába: brutális határőrakciót filmeztek le a Dnyeszteren

Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.

Ezrek szöknek át Ukrajnából Moldovába: brutális határőrakciót filmeztek le a Dnyeszteren
2026. október 18., vasárnap

Orbán Viktor szerint rá vadásznak, Magyar Péter az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatási kísérletével vádolja

A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.

Orbán Viktor szerint rá vadásznak, Magyar Péter az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatási kísérletével vádolja
Hirdetés
2026. október 18., vasárnap

Béke ukrán területek árán? Négy pontban körvonalazódik Trump új megállapodása Oroszországgal

Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.

Béke ukrán területek árán? Négy pontban körvonalazódik Trump új megállapodása Oroszországgal
2026. október 18., vasárnap

Franciaországi erőszak: lángoló középületek, kifosztott üzletek

Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.

Franciaországi erőszak: lángoló középületek, kifosztott üzletek
2026. október 16., péntek

Egymás infrastruktúráját bombázták az ukránok és az oroszok

Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.

Egymás infrastruktúráját bombázták az ukránok és az oroszok
Hirdetés
Hirdetés