
Az osztrák kancellár szerint ahhoz, hogy Románia és Bulgária mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma
Fotó: Karl Nehammer/Facebook
Annak ellenére, hogy Svédország parlamentje pénteken zöld jelzést adott Románia schengeni csatlakozásának, amelyet immár Hollandia is támogat, Ausztria továbbra is ellenzi, hogy az országot felvegyék a határellenőrzés nélküli övezetbe.
2022. december 02., 20:342022. december 02., 20:34
2022. december 13., 12:032022. december 13., 12:03
„A migrációs válság drámai szintet ütött meg Ausztriában, Bécs emiatt továbbra sem támogatja Bulgária és Románia csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe” – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár pénteken újságíróknak, beiktatásának első évfordulója alkalmából nyilatkozva. Az MTI által idézett osztrák kormányfő szerint Ausztriában több mint 100 ezren kértek menedékjogot csak idén, háromnegyedüket viszont egyik EU-tagországban sem regisztrálták.
Ahhoz, hogy a két ország mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, Nehammer szerint elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma, mert álláspontja szerint csak ezután lehet biztonsággal arra alapozni, hogy az EU külső határai Bulgáriánál és Romániánál is rendeltetésszerűen működnek. A kancellár egyúttal kiemelte a Magyarországgal és Szerbiával folytatott közös munka sikerességét. Ezeknek a „biztonsági partnerségeknek” az a céljuk, hogy Szerbia visszavonja vízummentességét.
Ennek – mint mondta – célravezetőnek kell lennie: Szerbia ugyanis azt ígérte, hogy az év végével felfüggeszti a vízummentességet India számára, ezzel pedig több mint 10 ezerrel csökkenne a benyújtott menedékjogi kérelmek száma. Nehammer hangsúlyozta, hogy Tunézia esetében ez már sikeresnek bizonyult, s jóval kevesebb menedékjogi kérelem érkezik tunéziai állampolgároktól. Bécs annak ellenére is hajthatatlannak mutatkozik, hogy az osztrák kormány képviselőinek meggyőzése érdekében Lucian Bode román belügyminiszter a napokban Bécsben tárgyalt, ahol technikai részletekbe menő megbeszélést folytatott osztrák hivatali kollégájával és más politikusokkal. Karl Nehammer nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a tárcavezető lobbija nem bizonyult sikeresnek.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a holland kormány ugyancsak pénteken úgy döntött, jóváhagyja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni térséghez, de megakadályozza Bulgária csatlakozását, mivel úgy véli, hogy ez az ország nem felel meg a feltételeknek. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott, „még túl korai” jóváhagyni Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Szerinte Hollandia csak akkor veszi ezt újra fontolóra, ha bebizonyosodik, hogy Bulgária jogállam, amely képes visszaszorítani a korrupciót és a szervezett bűnözést. Hága mindeddig kitartóan ellenezte Románia schengeni csatlakozását is; a holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja.
Az uniós tagországok belügyminiszterei december 8-án, csütörtökön ülnek össze, és tárgyalnak Románia, Bulgária és Horvátország schengeni felvételéről. Az övezet kibővítését kizárólag az összes tagállam beleegyezésével határozhatják el. November közepén az Európai Bizottság megállapította: mind Románia, mind Horvátország és Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.

Nicolae Ciucă miniszterelnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter üdvözölte pénteken, hogy a holland kormány pozitívan véleményezte Románia csatlakozását a schengeni térséghez.
Az Egyesült Államok képviselőházának demokrata párti tagjai szerdán olyan e-maileket hoztak nyilvánosságra, amelyek szerintük új kérdéseket vetnek fel Donald Trump elnök és Jeffrey Epstein kapcsolatairól.
Kiterjedt befolyásszerzési hálózat részeként manipuláltak magas rangú tisztségviselőket a nagy léptékű ukrajnai energiaügyi korrupciós ügy gyanúsítottjai – állították az ügyészek a kedd
Az Egyesült Államok Kongresszusának alsóháza helyi idő szerint szerdán este megszavazta a kormány újraindításáról szóló finanszírozási törvényjavaslatot, így véget érhet a valaha volt leghosszabb szövetségi kormányzati le&a
Egy friss kutatás szerint Románia a világ egyik leggyorsabb SGR-adoptálója, ahol a lakosság példátlan mértékben vállal személyes felelősséget az újrahasznosításban.
Több tucat izraeli telepes palesztinok értékeit rongálta és izraeli katonákra támadt kedden Ciszjordániában – jelentette az izraeli hadsereg (IDF).
Oroszország továbbra is kész megvitatni az Egyesült Államokkal a budapesti csúcstalálkozó előkészítésének folytatását – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában orosz újságíróknak nyilatkozva.
Hiába mentesül Magyarország az amerikai szankciók alól, Brüsszel 2027-től akkor is betiltja az orosz energiahordozók importját Európában. Ők folytatni akarják a háborút és a szankciókat – írta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon.
Megjelent az Erősödő Kárpát-medence program 2026-ra szóló felhívása, amelyre november 13-tól lehet jelentkezni – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ukrán és brit hírszerzők 3 millió dollárért orosz pilótákat akartak rávenni arra, hogy lopjanak el egy Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31 repülőgépet – állította kedden Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB).
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mélységesen felháborítónak tartja, hogy továbbra sem szűnt meg a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokság (TCK) jogsértő eljárásrendje a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel szemben.
szóljon hozzá!