Az osztrák kancellár szerint ahhoz, hogy Románia és Bulgária mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma
Fotó: Karl Nehammer/Facebook
Annak ellenére, hogy Svédország parlamentje pénteken zöld jelzést adott Románia schengeni csatlakozásának, amelyet immár Hollandia is támogat, Ausztria továbbra is ellenzi, hogy az országot felvegyék a határellenőrzés nélküli övezetbe.
2022. december 02., 20:342022. december 02., 20:34
2022. december 13., 12:032022. december 13., 12:03
„A migrációs válság drámai szintet ütött meg Ausztriában, Bécs emiatt továbbra sem támogatja Bulgária és Románia csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe” – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár pénteken újságíróknak, beiktatásának első évfordulója alkalmából nyilatkozva. Az MTI által idézett osztrák kormányfő szerint Ausztriában több mint 100 ezren kértek menedékjogot csak idén, háromnegyedüket viszont egyik EU-tagországban sem regisztrálták.
Ahhoz, hogy a két ország mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, Nehammer szerint elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma, mert álláspontja szerint csak ezután lehet biztonsággal arra alapozni, hogy az EU külső határai Bulgáriánál és Romániánál is rendeltetésszerűen működnek. A kancellár egyúttal kiemelte a Magyarországgal és Szerbiával folytatott közös munka sikerességét. Ezeknek a „biztonsági partnerségeknek” az a céljuk, hogy Szerbia visszavonja vízummentességét.
Ennek – mint mondta – célravezetőnek kell lennie: Szerbia ugyanis azt ígérte, hogy az év végével felfüggeszti a vízummentességet India számára, ezzel pedig több mint 10 ezerrel csökkenne a benyújtott menedékjogi kérelmek száma. Nehammer hangsúlyozta, hogy Tunézia esetében ez már sikeresnek bizonyult, s jóval kevesebb menedékjogi kérelem érkezik tunéziai állampolgároktól. Bécs annak ellenére is hajthatatlannak mutatkozik, hogy az osztrák kormány képviselőinek meggyőzése érdekében Lucian Bode román belügyminiszter a napokban Bécsben tárgyalt, ahol technikai részletekbe menő megbeszélést folytatott osztrák hivatali kollégájával és más politikusokkal. Karl Nehammer nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a tárcavezető lobbija nem bizonyult sikeresnek.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a holland kormány ugyancsak pénteken úgy döntött, jóváhagyja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni térséghez, de megakadályozza Bulgária csatlakozását, mivel úgy véli, hogy ez az ország nem felel meg a feltételeknek. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott, „még túl korai” jóváhagyni Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Szerinte Hollandia csak akkor veszi ezt újra fontolóra, ha bebizonyosodik, hogy Bulgária jogállam, amely képes visszaszorítani a korrupciót és a szervezett bűnözést. Hága mindeddig kitartóan ellenezte Románia schengeni csatlakozását is; a holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja.
Az uniós tagországok belügyminiszterei december 8-án, csütörtökön ülnek össze, és tárgyalnak Románia, Bulgária és Horvátország schengeni felvételéről. Az övezet kibővítését kizárólag az összes tagállam beleegyezésével határozhatják el. November közepén az Európai Bizottság megállapította: mind Románia, mind Horvátország és Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.
Nicolae Ciucă miniszterelnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter üdvözölte pénteken, hogy a holland kormány pozitívan véleményezte Románia csatlakozását a schengeni térséghez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Késsel támadt iskolatársaira egy 15 éves fiú kedden a Moszkva melletti Gorki-2 kertvárosi településen, egy tízéves gyermek életét vesztette, többen megsebesültek.
Nicușor Dan pesszimista Oroszország békekötési szándékait illetően – a román államfő erről kedden, a keleti szárnyon elhelyezkedő uniós tagországok helsinki csúcstalálkozója előtt beszélt.
Az Ukrajna által javasolt karácsonyi fegyverszünet attól függ, hogy sikerül-e békeszerződést kötni – szögezte le a Kreml kedden.
Ötmilliárd dollárra szóló kártérítési pert indított a BBC ellen Donald Trump amerikai elnök azon a címen, hogy a brit közszolgálati médiatársaság félrevezető változatban ismertette egyik beszédét.
A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”.
A Bondi Beach-en történt vasárnapi tömeggyilkosságot az „Iszlám Állam ideológiája” motiválta – jelentette ki kedd reggel Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.
Az európai vezetők hátfőn este kijelentették, hogy a kétnapos berlini béketárgyalások után „jelentős előrelépés” történt, és bemutatták az Ukrajna biztonsági garanciáira és gazdasági helyreállítására vonatkozó tervet.
Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn.
A horvát parlament hétfőn elfogadta az új útdíjszedési törvényt, amelynek értelmében 2027. március 1-jétől egységes elektronikus útdíjfizetési rendszert vezetnek be Horvátország teljes autópálya-hálózatán.
Az ausztrál Bondi Beachen vasárnap történt lövöldözésben legalább 15-en vesztették életüket, köztük két magyar holokauszttúlélő, Pogány Marika és Weitzen Tibor.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!