
Az osztrák kancellár szerint ahhoz, hogy Románia és Bulgária mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma
Fotó: Karl Nehammer/Facebook
Annak ellenére, hogy Svédország parlamentje pénteken zöld jelzést adott Románia schengeni csatlakozásának, amelyet immár Hollandia is támogat, Ausztria továbbra is ellenzi, hogy az országot felvegyék a határellenőrzés nélküli övezetbe.
2022. december 02., 20:342022. december 02., 20:34
2022. december 13., 12:032022. december 13., 12:03
„A migrációs válság drámai szintet ütött meg Ausztriában, Bécs emiatt továbbra sem támogatja Bulgária és Románia csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezetbe” – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár pénteken újságíróknak, beiktatásának első évfordulója alkalmából nyilatkozva. Az MTI által idézett osztrák kormányfő szerint Ausztriában több mint 100 ezren kértek menedékjogot csak idén, háromnegyedüket viszont egyik EU-tagországban sem regisztrálták.
Ahhoz, hogy a két ország mégis szabad jelzést kapjon Ausztriától, Nehammer szerint elengedhetetlen, hogy csökkenjen az illegális bevándorlók száma, mert álláspontja szerint csak ezután lehet biztonsággal arra alapozni, hogy az EU külső határai Bulgáriánál és Romániánál is rendeltetésszerűen működnek. A kancellár egyúttal kiemelte a Magyarországgal és Szerbiával folytatott közös munka sikerességét. Ezeknek a „biztonsági partnerségeknek” az a céljuk, hogy Szerbia visszavonja vízummentességét.
Ennek – mint mondta – célravezetőnek kell lennie: Szerbia ugyanis azt ígérte, hogy az év végével felfüggeszti a vízummentességet India számára, ezzel pedig több mint 10 ezerrel csökkenne a benyújtott menedékjogi kérelmek száma. Nehammer hangsúlyozta, hogy Tunézia esetében ez már sikeresnek bizonyult, s jóval kevesebb menedékjogi kérelem érkezik tunéziai állampolgároktól. Bécs annak ellenére is hajthatatlannak mutatkozik, hogy az osztrák kormány képviselőinek meggyőzése érdekében Lucian Bode román belügyminiszter a napokban Bécsben tárgyalt, ahol technikai részletekbe menő megbeszélést folytatott osztrák hivatali kollégájával és más politikusokkal. Karl Nehammer nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a tárcavezető lobbija nem bizonyult sikeresnek.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a holland kormány ugyancsak pénteken úgy döntött, jóváhagyja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni térséghez, de megakadályozza Bulgária csatlakozását, mivel úgy véli, hogy ez az ország nem felel meg a feltételeknek. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter a sajtónak úgy nyilatkozott, „még túl korai” jóváhagyni Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Szerinte Hollandia csak akkor veszi ezt újra fontolóra, ha bebizonyosodik, hogy Bulgária jogállam, amely képes visszaszorítani a korrupciót és a szervezett bűnözést. Hága mindeddig kitartóan ellenezte Románia schengeni csatlakozását is; a holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja.
Az uniós tagországok belügyminiszterei december 8-án, csütörtökön ülnek össze, és tárgyalnak Románia, Bulgária és Horvátország schengeni felvételéről. Az övezet kibővítését kizárólag az összes tagállam beleegyezésével határozhatják el. November közepén az Európai Bizottság megállapította: mind Románia, mind Horvátország és Bulgária készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis szabad mozgást biztosító uniós övezetnek. Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.

Nicolae Ciucă miniszterelnök és Bogdan Aurescu külügyminiszter üdvözölte pénteken, hogy a holland kormány pozitívan véleményezte Románia csatlakozását a schengeni térséghez.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
szóljon hozzá!