KITEKINTŐ – Hillary Clinton, az amerikai demokraták elnökjelölt-aspiránsa azt mondja, elnökként nem lenne semleges az izraeli–palesztin konfliktusban.
2016. március 23., 13:032016. március 23., 13:03
Clinton ezt az Amerikai–Izraeli Közpolitikai Tanács (AIPAC) konferenciáján mondta hétfőn, ezzel mintegy válaszolva Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns eddig interjúkban és televíziós vitákban kifejtett álláspontjára.
Trump ugyanis semlegesnek mondta magát – és esetleges elnökként várható politikáját – az izraeli–palesztin konfliktusban. „Amerika soha nem lehet semleges, ha Izrael biztonságáról vagy túléléséről van szó. Nem lehetünk semlegesek, amikor rakéták hullanak lakónegyedekre, amikor civil polgárokat késelnek meg az utcán, vagy amikor öngyilkos merénylők ártatlanokat vesznek célba” – fogalmazott a volt külügyminiszter.
S hozzátette: vannak dolgok, melyek nem képezhetik tárgyalás alapját, és aki ezt nem érti meg, az nem alkalmas arra, hogy az elnökünk legyen”. Clinton szerint „biztos kezű politikusokra van szükségünk, nem olyan elnökre, aki hétfőn azt mondja, hogy semleges, kedden Izrael-barátnak hirdeti magát, és ki tudja, hogy szerdán mit mond, mert szerinte minden megtárgyalható”. S fontosnak tartotta hozzátenni: „barátaim, Izrael biztonsága nem lehet tárgyalás és vita tárgya”.
Clinton ugyan nem említette Trump nevét, de üzenete egyértelmű volt.
Sőt későbbi megjegyzéseiben Trump viselkedését és retorikáját a kampányban antiszemitizmushoz hasonlította, amellyel sok izraelinek szembe kell néznie. „Ma az amerikaiak és az izraeliek a társadalom morális alapjait veszélyeztető türelmetlenség és szélsőségesség hullámával néznek szembe” – állította az elnökjelölt-aspiráns.
Az AIPAC lobbisták, politikusok és politikai akciócsoportok lazán kapcsolódó csoportja, amelynek elsődleges célja az amerikai–izraeli kapcsolatok erősítése, és amely egyúttal szószólója Izraelnek a nemzetközi politikában is. A Fortune magazin vasárnap megjelent elemzése szerint az AIPAC az úgynevezett Izrael-lobbi legnagyobb, legbefolyásosabb csoportja, s jelentős befolyása van a washingtoni politikára is. Elsőrangú, profi lobbistái vannak a törvényhozásban, és aktivistái jelen vannak szerte az Egyesült Államokban. A Fortune adatai szerint 2015-ben az Izrael-lobbi összesen négymillió 189 ezer dollárt költött Izrael melletti lobbitevékenységre, s ebből hárommillió 388 ezer dollárt az AIPAC költött.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az AIPAC közvetlenül nem támogat anyagilag politikusokat, s nem ad pénzt elnökjelölteket támogató akciócsoportoknak sem. Nem támogat nyíltan egyetlen elnökjelölt-aspiránst és alacsonyabb közhivatalokra pályázó politikusokat. Befolyását a politikusokat támogató donorok meggyőzésében érvényesíti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!