A szaktárca vezetõje közölte: a magyar gyermekvédelmi szervek felvették a kapcsolatot román kollégáikkal, így a román állampolgárságú gyermek hamarosan visszakerülhet szülõhazájába. Mint arról már beszámoltunk, a 12 éves, egyes információk szerint székelyföldi származású gyermek azért szúrt combon egy 15 éves fiút egy villamosmegállóban, hogy megszerezze annak mp3-lejátszóját. A magyarul beszélõ fiú egyébként életkora miatt nem büntethetõ Magyarországon. Kumszt Róbert, az ügyben eljáró V. kerületi gyámhivatal vezetõje az MTI-nek elmondta, a kiskorúnak nincs Magyarországon törvényes képviselõje, ezért hivatalvezetõként felvette a kapcsolatot a rendõrséggel és a budapesti román nagykövetség munkatársaival, hogy a gyerek minél hamarabb visszakerülhessen Romániába. Különben az erdélyi késelõ által okozott incidens miatt a Budapesti Rendõr-fõkapitányság napok óta fokozott rendõri jelenlétet tart fenn a Blaha Lujza téren, az eset nyomán pedig több szélsõséges szervezet is hajtóvadászatot indított a fiú ellen. Takács Albert egyébként tegnap közölte azt is: az általa vezetett tárcánál szakértõi elõkészítõi szakaszban van az új magyar büntetõ törvénykönyv kidolgozása, mivel az 1945 után, szovjet mintára megalkotott Btk. ma már nem állja ki az idõ próbáját, az ugyanis nem kezeli külön a gyermekek és fiatalkorúak által elkövetett bûncselekményeket. Az igazságügyi és rendészeti miniszter szerint az új büntetõjog „két nyomtávú\" lenne: a represszióra, a büntetésre, másrészt a reszocializációra, a társadalmi megbékélésre helyezné a hangsúlyt. „Az új Btk. szerint csak kivételes esetben büntetnék a fiatal bûnözõket szabadságvesztéssel, inkább a nevelõ jelleg lépne elõtérbe\" – mondta Takács, hozzátéve: ezt az indokolja, hogy a gyermekek fizikai fejlõdésével nem jár együtt annak megfelelõ szellemi és értékrendbeli fejlõdés. A koncepcióban szerepel, hogy megfontolandó a büntethetõség alsó korhatárának leszállítása14 évre.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.