Az új migrációs paktum minden tagállamra kötelező érvényű, de a migránsok befogadását ki lehet váltani más módszerrel
Fotó: Európai Tanács
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be. Az uniós szabályozás célja, hogy a migrációs nyomás kezelésének terheit igazságosabban ossza meg a tagállamok között.
2026. június 13., 20:262026. június 13., 20:26
2026. június 13., 20:282026. június 13., 20:28
Az Európai Unió 2026. június 12-én új szabályrendszert vezetett be a migráció hatékonyabb kezelése és egy közös európai menekültügyi rendszer kialakítása érdekében. Az új rendszer egységesebb eljárásokat, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségvállalás igazságosabb megosztását hivatott biztosítani – derül ki az Európai Unió Tanácsának tájékoztatásából.
A migrációs és menekültügyi paktum célja a migráció kezelésének egységesítése és egy közös uniós menekültügyi rendszer létrehozása, egyensúlyt teremtve a tagállamok érdekei és a védelemre szoruló személyek jogainak biztosítása között.
amely egyesíti az EU migrációs, menekültügyi, határigazgatási és integrációs politikáinak legfontosabb elemeit.
A paktum céljai:
a migránsok érkezésének rendezett kezelése;
hatékony és egységes eljárások kialakítása;
a szolidaritás és a felelősségvállalás igazságos egyensúlyának biztosítása a tagállamok között.
A paktumot az Európai Unió Tanácsa 2024. május 14-én fogadta el, rendelkezései pedig 2026. június 12-én léptek hatályba. A szabályozás a migrációs politikát a nemzetközi partnerségekkel is összekapcsolja, hozzájárulva az illegális migráció visszaszorításához és az embercsempészet elleni fellépéshez.
A paktum abból a felismerésből indul ki, hogy a migrációs nyomás nem egyenletesen oszlik meg az Európai Unión belül. Az olyan első belépési országok, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország, lényegesen több menedékkérővel találkoznak, mint például Magyarország vagy Szlovákia.
Az új szabályozás gyorsabb határellenőrzést, egységesebb menekültügyi eljárásokat, az illegális migráció visszaszorítását és a tagállamok közötti tehermegosztást ígér.
menedékkérők vagy elismert menekültek átvételével;
pénzügyi hozzájárulással;
egyéb operatív segítségnyújtással, például személyzet, felszerelés vagy infrastruktúra biztosításával.
A rendszer egyik legfontosabb újdonsága, hogy a befogadás nem az egyetlen választható lehetőség. A paktum éves uniós minimumcélt határoz meg: legalább 30 ezer személy áthelyezését vagy azzal egyenértékű egyéb hozzájárulást. Amennyiben egy tagállam nem kíván részt venni az áthelyezésben, pénzügyi hozzájárulást vállalhat. Az eredeti tárgyalások során ennek referenciaértékét személyenként 20 ezer euróban határozták meg.
A szabályozás nem tartalmaz előre rögzített, állandó kvótarendszert. Az Európai Bizottság évente számítja ki az egyes országok úgynevezett méltányos részesedését, elsősorban a lakosság száma és a gazdaság teljesítménye (GDP) alapján. A két mutató megközelítőleg azonos súllyal szerepel a számításban.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb népességű és erősebb gazdaságú országok – például Németország vagy Franciaország – nagyobb részt vállalnak a közös teherviselésből, mint a kisebb tagállamok.
A korábbi szabályozás szerint a menedékkérelmet annak az országnak kellett elbírálnia, ahol a migráns először belépett az Európai Unió területére. Az úgynevezett dublini rendszer alapelve nem változik, ugyanakkor az új paktum ezt egy olyan szolidaritási mechanizmussal egészíti ki, amelynek célja, hogy az első belépési országok ne maradjanak egyedül a migrációs nyomás kezelésében.
Erősíti együttműködését a román és a bolgár határrendészet az illegális migráció féken tartása, az embercsempészéssel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében – közölte csütörtökön a bukaresti belügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége (CIA) pénteken 71 dokumentumot tett közzé az al-Kaida iszlamista terrorszervezetről és annak egykori vezetőjéről, Oszama bin Ladenről, a 2001. szeptember 11-i támadások 25. évfordulóján.
Kigyulladt egy stratégiai jelentőségűnek tartott szaúd-arábiai olajvezeték, miután ismeretlen drónok támadták meg.
Bármilyen jellegű európai csapatok Ukrajnába vezénylése Oroszország elleni háborút jelentene – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.
Tagadja a bukaresti orosz nagykövetség, hogy kém lenne az az orosz állampolgár, akit a hét elején tartóztattak le szabotázsakcióra való készülődés gyanúja miatt.
Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
Jócskán meghaladja a vízummentességi programba (Visa Waiver) való bekerüléshez szükséges arányt az elutasított román vízumkérelmek száma – derül ki egy friss amerikai jelentésből.
Kis híján eltalálta a chișinăui repülőtérről való felszállás közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök repülőgépét az a feltételezhetően orosz Sahid-típusú drón, amely kedden megsértette a moldovai és román légteret – közölte a Kyiv Independent.
Az Egyesült Államok a háború további elhúzódására számít Ukrajnában, ezért arra szólította az országot támogató európai kormányokat, hogy fokozzák a katonai támogatást.
Szeptemberben ismét – hibahatáron belül – csökkent a Tisza Párt támogatottsága, miközben kismértékben nőtt a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora – állapította meg az Europion felmérése, amelynek eredményét szerdán közölték az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás