Az új migrációs paktum minden tagállamra kötelező érvényű, de a migránsok befogadását ki lehet váltani más módszerrel
Fotó: Európai Tanács
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be. Az uniós szabályozás célja, hogy a migrációs nyomás kezelésének terheit igazságosabban ossza meg a tagállamok között.
2026. június 13., 20:262026. június 13., 20:26
2026. június 13., 20:282026. június 13., 20:28
Az Európai Unió 2026. június 12-én új szabályrendszert vezetett be a migráció hatékonyabb kezelése és egy közös európai menekültügyi rendszer kialakítása érdekében. Az új rendszer egységesebb eljárásokat, valamint a tagállamok közötti szolidaritás és felelősségvállalás igazságosabb megosztását hivatott biztosítani – derül ki az Európai Unió Tanácsának tájékoztatásából.
A migrációs és menekültügyi paktum célja a migráció kezelésének egységesítése és egy közös uniós menekültügyi rendszer létrehozása, egyensúlyt teremtve a tagállamok érdekei és a védelemre szoruló személyek jogainak biztosítása között.
amely egyesíti az EU migrációs, menekültügyi, határigazgatási és integrációs politikáinak legfontosabb elemeit.
A paktum céljai:
a migránsok érkezésének rendezett kezelése;
hatékony és egységes eljárások kialakítása;
a szolidaritás és a felelősségvállalás igazságos egyensúlyának biztosítása a tagállamok között.
A paktumot az Európai Unió Tanácsa 2024. május 14-én fogadta el, rendelkezései pedig 2026. június 12-én léptek hatályba. A szabályozás a migrációs politikát a nemzetközi partnerségekkel is összekapcsolja, hozzájárulva az illegális migráció visszaszorításához és az embercsempészet elleni fellépéshez.
A paktum abból a felismerésből indul ki, hogy a migrációs nyomás nem egyenletesen oszlik meg az Európai Unión belül. Az olyan első belépési országok, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország, lényegesen több menedékkérővel találkoznak, mint például Magyarország vagy Szlovákia.
Az új szabályozás gyorsabb határellenőrzést, egységesebb menekültügyi eljárásokat, az illegális migráció visszaszorítását és a tagállamok közötti tehermegosztást ígér.
menedékkérők vagy elismert menekültek átvételével;
pénzügyi hozzájárulással;
egyéb operatív segítségnyújtással, például személyzet, felszerelés vagy infrastruktúra biztosításával.
A rendszer egyik legfontosabb újdonsága, hogy a befogadás nem az egyetlen választható lehetőség. A paktum éves uniós minimumcélt határoz meg: legalább 30 ezer személy áthelyezését vagy azzal egyenértékű egyéb hozzájárulást. Amennyiben egy tagállam nem kíván részt venni az áthelyezésben, pénzügyi hozzájárulást vállalhat. Az eredeti tárgyalások során ennek referenciaértékét személyenként 20 ezer euróban határozták meg.
A szabályozás nem tartalmaz előre rögzített, állandó kvótarendszert. Az Európai Bizottság évente számítja ki az egyes országok úgynevezett méltányos részesedését, elsősorban a lakosság száma és a gazdaság teljesítménye (GDP) alapján. A két mutató megközelítőleg azonos súllyal szerepel a számításban.
Ez azt jelenti, hogy a nagyobb népességű és erősebb gazdaságú országok – például Németország vagy Franciaország – nagyobb részt vállalnak a közös teherviselésből, mint a kisebb tagállamok.
A korábbi szabályozás szerint a menedékkérelmet annak az országnak kellett elbírálnia, ahol a migráns először belépett az Európai Unió területére. Az úgynevezett dublini rendszer alapelve nem változik, ugyanakkor az új paktum ezt egy olyan szolidaritási mechanizmussal egészíti ki, amelynek célja, hogy az első belépési országok ne maradjanak egyedül a migrációs nyomás kezelésében.
Erősíti együttműködését a román és a bolgár határrendészet az illegális migráció féken tartása, az embercsempészéssel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felszámolása érdekében – közölte csütörtökön a bukaresti belügyminisztérium.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
XIV. Leó pápa felavatta a Sagrada Familia-bazilika legmagasabb, Jézus Krisztusról elnevezett tornyát szerdán Barcelonában.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás