
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a nemzetegyesítés folyamatának újabb lépcsőfoka lehet a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szerdai, illetve csütörtöki budapesti ülése.
2016. november 29., 13:522016. november 29., 13:52
2016. november 29., 14:392016. november 29., 14:39
Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a határon túli magyarok helyzete nehéz, de az elmúlt időszak magyar kormányzati intézkedései erősítették a nemzethez tartozás tudatát, és elindították azt a folyamatot, amely a szülőföldön maradást és gyarapodást erősíti, illetve támogatja.
A KDNP-s politikus a demográfiai helyzetről szólva kifejtette: húsz év alatt Erdélyben 380 ezerrel, a Felvidéken 108 ezerrel, a Délvidéken 88 ezerrel, Kárpátalján 22 ezerrel csökkent a magyarok száma. A szórványterületeken még erősebb a fogyás, van olyan erdélyi megye, ahol 50 százalékos, vagy ennél is nagyobb. A problémák között említette az asszimilációt és a kivándorlást, a jogsértéseket, köztük a román korrupcióellenes hivatal magyar elöljárókat érő zaklatásait. Ezeket nemzetközi színtéren is meg kell jeleníteni – tette hozzá.
A frakcióvezető a nemzetpolitika eredményeit részletezve szólt a státustörvényről, amely elindította a nemzetegyesítés folyamatát. Kitért az állampolgársági törvényre, amely a nemzet közjogi egyesítését tette lehetővé. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kárpátalján idén 2 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások támogatására, s ez az összeg jövőre 5 milliárdra nő. Megemlítette az egyetemek, középiskolák támogatását, és a kinti magyar szervezetek, a civil szféra segítését. Megjegyezte: erőteljes a karitatív tevékenység, különösen Kárpátalján és Erdélyben. Harrach Péter fontosnak ítélte azt is, hogy a jól működő helyi kezdeményezéseket támogassák, és a kis helyi közösségek életben tartását segítsék.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!