
Jereván
Fotó: Csermák Judit
Harcok törtek ki éjszaka az örmény–azeri határon, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
2022. szeptember 13., 11:162022. szeptember 13., 11:16
2022. szeptember 13., 11:222022. szeptember 13., 11:22
A News.am című örmény hírportál közölte, éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.
„Kedden 00:05-kor Azerbajdzsán intenzív ágyúzást indított tüzérségi és nagy kaliberű lőfegyverekkel örmény katonai állások ellen Goris, Sotk és Jermuk városok irányában” – közölte az örmény védelmi minisztérium, melyről a France24 cikkében számoltak be.
Nikol Pasinján
Fotó: wikipedia.org
A közleményükben azt írták, Azerbajdzsán drónokat is bevetett. Azerbajdzsán védelmi minisztériuma azonban „nagyszabású felforgató cselekményekkel” vádolta Örményországot a határon fekvő Daskesan, Kelbajar és Lacsiin körzetek közelében, hozzátéve, hogy hadseregének állásai tűz alá kerültek.
– közölte, számadatok megadása nélkül.
Az Egyesült Államok hétfő este a konfliktus befejezésére szólította fel mindkét országot. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, az Egyesült Államok „mélyen aggódik” a helyzet miatt, beleértve „a települések és a polgári infrastruktúra elleni bejelentett támadásokat” Örményországban.
„Amint azt már régóta világossá tettük, a konfliktusra nem lehet katonai megoldást találni” – mondta Blinken egy nyilatkozatban. Majd hozzátette: „sürgetjük, hogy azonnal vessenek véget minden katonai ellenségeskedésnek”.
Augusztusban Azerbajdzsán közölte, hogy elvesztett egy katonát, a karabahi hadsereg pedig azt jelezte, két katonája meghalt és több mint egy tucatnyian megsebesültek. A szomszédok két háborút vívtak – az 1990-es években és 2020-ban – a Hegyi-Karabah régióért, Azerbajdzsán örmények lakta enklávéjáért.
A 2020 őszén hat héten át tartó harcok több mint 6500 emberéletet követeltek, és orosz közvetítéssel tűzszünettel értek véget. Akkor a megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket,
Az EU közvetítésével májusban és áprilisban Brüsszelben folytatott tárgyalások során Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megállapodott abban, hogy „előrehaladott tárgyalásokat” folytatnak egy jövőbeli békeszerződésről.
A Hegyi-Karabahban élő örmény szeparatisták 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor szakadtak el Azerbajdzsántól. Az ezt követő konfliktus mintegy 30 ezer emberéletet követelt.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!