Jereván
Fotó: Csermák Judit
Harcok törtek ki éjszaka az örmény–azeri határon, a felek egymást vádolják a helyzet újbóli elmérgesedéséért. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnökkel, valamint Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
2022. szeptember 13., 11:162022. szeptember 13., 11:16
2022. szeptember 13., 11:222022. szeptember 13., 11:22
A News.am című örmény hírportál közölte, éjszaka rendkívüli ülést tartott az örmény biztonsági tanács, Pasinján pedig hivatalosan is felkérte a Kremlt, segítsen szavatolni Örményország biztonságát a Moszkva és Jereván között 1997-ben életbe lépett, katonai ügyekre is kiterjedő kölcsönös segítségnyújtási megállapodás keretében.
„Kedden 00:05-kor Azerbajdzsán intenzív ágyúzást indított tüzérségi és nagy kaliberű lőfegyverekkel örmény katonai állások ellen Goris, Sotk és Jermuk városok irányában” – közölte az örmény védelmi minisztérium, melyről a France24 cikkében számoltak be.
Nikol Pasinján
Fotó: wikipedia.org
A közleményükben azt írták, Azerbajdzsán drónokat is bevetett. Azerbajdzsán védelmi minisztériuma azonban „nagyszabású felforgató cselekményekkel” vádolta Örményországot a határon fekvő Daskesan, Kelbajar és Lacsiin körzetek közelében, hozzátéve, hogy hadseregének állásai tűz alá kerültek.
– közölte, számadatok megadása nélkül.
Az Egyesült Államok hétfő este a konfliktus befejezésére szólította fel mindkét országot. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, az Egyesült Államok „mélyen aggódik” a helyzet miatt, beleértve „a települések és a polgári infrastruktúra elleni bejelentett támadásokat” Örményországban.
„Amint azt már régóta világossá tettük, a konfliktusra nem lehet katonai megoldást találni” – mondta Blinken egy nyilatkozatban. Majd hozzátette: „sürgetjük, hogy azonnal vessenek véget minden katonai ellenségeskedésnek”.
Augusztusban Azerbajdzsán közölte, hogy elvesztett egy katonát, a karabahi hadsereg pedig azt jelezte, két katonája meghalt és több mint egy tucatnyian megsebesültek. A szomszédok két háborút vívtak – az 1990-es években és 2020-ban – a Hegyi-Karabah régióért, Azerbajdzsán örmények lakta enklávéjáért.
A 2020 őszén hat héten át tartó harcok több mint 6500 emberéletet követeltek, és orosz közvetítéssel tűzszünettel értek véget. Akkor a megállapodás értelmében Örményország átadta az évtizedek óta általa ellenőrzött területeket,
Az EU közvetítésével májusban és áprilisban Brüsszelben folytatott tárgyalások során Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Nikol Pasinján örmény miniszterelnök megállapodott abban, hogy „előrehaladott tárgyalásokat” folytatnak egy jövőbeli békeszerződésről.
A Hegyi-Karabahban élő örmény szeparatisták 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásakor szakadtak el Azerbajdzsántól. Az ezt követő konfliktus mintegy 30 ezer emberéletet követelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!