Hágai döntés: Romániáé a kontinentális talapzat jelentős része

Kedden kihirdetett ítéletében a hágai bíróság úgy húzta meg a két ország kiaknázási jogosultságának választóvonalát, hogy Románia megkapta az általa igényelt tengeri terület 79 százalékát (9700 négyzetkilométert). A Hollandia közigazgatási fővárosában működő törvényszék megállapította azt is, hogy a Kígyók szigetét nem lehet kiindulópontként figyelembe venni a tengeri határvonal kijelölésekor. Az ukrán fél az öt éve zajló per során azt hangoztatta, hogy a Kígyók szigete lakott terület, ami jogot biztosít számára a kontinentális talapzatra, Bukarest azonban vitatta ezt az álláspontot.

A jogvita részben akörül forgott, hogy az ukrán szárazföldtől 45 kilométerre található sziklás földdarabot figyelembe kell-e venni ukrán szigetként az ukrán parti vizek, illetve ukrán gazdasági övezet meghatározásakor. A sziget folyamatos, életvitelszerű emberi ott-tartózkodásra eredetileg alkalmatlan, de ukrán katonai és tudományos kutatói személyzet – mintegy nyolcvan személy - hosszabb-rövidebb váltásokban állandó jelleggel tartózkodik ott.

A 15 bíróból álló testület ellenvélemény és fenntartások nélkül hozta meg végleges, megfellebbezhetetlen ítéletét. Rosalyn Higgins, a hágai bíróság elnöke szerint a döntés logikája az, hogy a Kígyók szigete körül meghúzták ugyan a parti vizek 12 mérföldes határvonalát, ám azon túl az ukránok nem kaptak a földdarab körül 200 mérföldes gazdasági övezetet, hanem a Fekete-tenger vitatott szakaszát annak arányában osztották el a két állam között, hogy Románia tengerpartja 248, Ukrajnáé pedig 705 kilométer hosszúságú. Bogdan Aurescu, a bukaresti külügyminisztérium hágai megbízottja az ítélethirdetést követően leszögezte: Románia immár jogot formálhat a kontinentális talapzat rá eső részének kitermeléséhez, ami szerinte 70 milliárd köbméter földgáz- és 12 millió tonna kőolajlelőhelyet jelent.

A román politikusok egyébként pártállásukra való tekintet nélkül egybehangzóan megelégedéssel vették tudomásul a hágai döntést, amely a külügyminisztérium szerint alapvetően hozzájárul az ország energetikai függetlenségének megteremtéséhez. Emil Boc kormányfő máris közölte: az illetékes hatóságok mihamarabb nekilátnak egy, a szénhidrogénekben gazdag talapzat kiaknázását célzó stratégia kidolgozásához. (Románia mellesleg 17 milliárd köbméter földgázt fogyaszt évente, hazai kőolaj-előállítása pedig évi ötmillió tonnára rúg). Egyébként az ukrán fél meglehetősen visszafogottan reagált a hágai ítéletre. Vaszil Kirilics, a kijevi külügyminisztérium illetékese mindössze annyit jegyzett meg, hogy a nemzetközi törvényszék szigetként határozta meg a 662 méter hosszú, 440 méter széles sziklás földrész státusát.