
Támogatás. Egy, a feltételezések szerint Romániában gyártott lövedék Ukrajnában
Fotó: Képernyőmentés
Már az orosz–ukrán háború kitörése utáni napokban szállított katonai eszközöket Ukrajnának a román védelmi tárca, ezek egy részének ellenértékét pedig az EU megtéríti a védelmi minisztérium dokumentumának tanúsága szerint.
2022. augusztus 19., 12:232022. augusztus 19., 12:23
2022. augusztus 19., 12:552022. augusztus 19., 12:55
Románia már az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború negyedik napjától, február 27-étől adományozott Ukrajnának katonai eszközöket, a szállítások március 4-éig tartottak, az ezzel kapcsolatos költségeket pedig az Európai Unió részben megtéríti – derült ki csütörtökön egy, a Profit.ro portál birtokába jutott védelmi minisztériumi dokumentumból.
Az irat alapján az Európai Unió Tanácsa még február 28-án két határozatot fogadott el arról, hogy halálos és nem halálos eszközökkel is támogatják az ukrán hadsereget. Ezekben azt is rögzítették, hogy a támogatást a tagállamok védelmi minisztériumai bonyolítják le, és azt is, hogy a védelmi tárcák által az ukrán haderőnek szállított harci eszközök ellenértékét az EU költségvetéséből visszafizetik. Az összegek megállapítása után az EU illetékes hatóságai szerződést kötnek a védelmi minisztériummal azok kifizetéséről.
A dokumentum szerint a védelmi tárca február 27. és március 4. között szállított katonai eszközöket Ukrajnának, és március 10-én kérte az EU-tól az eszközök ellenértékének kifizetését. Az igénylés átvizsgálását követően az a döntés született, hogy csak az elsődleges fontosságú katonai eszközök ellenértékét fizetik ki, a többiét nem. Ugyanakkor sem az nem derül ki, mekkora összeget kap vissza Románia, sem az, hogy milyen katonai eszközöket szállított az ukránoknak. Az összeget egy júniusi döntés értelmében a 2022 és 2027 közötti időszakban térítik vissza, ugyanakkor Románia azon tíz EU-tagállam egyike, amely már idén kap visszatérítést.
Ezért csak részben térítik meg a szállított eszközök árát, arányosan csökkentve a visszafizetendő összeget.
Mint ismeretes, a román kormány még február 27-én jelezte, hogy 3 millió értékű támogatást szállított Ukrajnába: üzemanyagot, golyóálló mellényeket, rohamsisakokat, lőszert, katonai felszerelést, élelmiszert, vizet és gyógyszereket. Júniusban a kormány törvényt módosított, lehetővé téve, hogy a román haderő tartalékaiból is szállítsanak eszközöket az ukrán haderőnek. Korábban egyébként sem Románia, sem Ukrajna nem erősítette meg hivatalosan, hogy Románia fegyverekkel támogatná Ukrajnát.
Mint arról beszámoltunk, múlt héten egy, a Ukraine Weapons Tracker Twitter-oldal által nyilvánosságra hozott felvétel tanúsága szerint a romániai Romarm fegyverüzemben gyártott lövedéket is használnak az ukrán hadseregnél. A felvételen egy, a felirata alapján a Romarm által 2022-ben gyártott lövedék látható, amelyet egy 2SZ1 Gvozgyika 122 milliméteres önjáró tarackba töltöttek be. Florin Spătaru gazdasági miniszter tegnap közölte, vizsgálatot indítottak a felvétel ügyében, de egyelőre nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a lövedéket Romániából szállították Ukrajnába. Szerinte a rajta látható RO feliratnak nincs köze Romániához.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!