Zsákutcába jutottak a diplomáciai egyeztetések az orosz és az amerikai elnök között?
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Miközben a román politikum, a média is gerjeszti az ukrajnai háború pszichózisát, egyes szakértők az orosz és amerikai alkupozíciók erősítését, a térség rendjének tárgyalásos átrajzolását vetítik előre, valószínűtlennek tartva a katonai összecsapást.
2022. január 27., 17:382022. január 27., 17:38
2022. január 27., 18:442022. január 27., 18:44
Nem lesz invázió – írja az Adevărul.ro portálon közölt elemzésében Dan Dungaciu. A Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (ISPRI) igazgatója szerint Románia számára nem egy hagyományos háború az igazi kockázat, hanem az, hogy lekési a békére való felkészülést. A szakértő állítja: most tárgyalják azt a békét, amely átrajzolja a régiót, a stratégiai környezetet legalább egy generációnyi időszakra.
Ukrajna az esetleges orosz invázió révén ezúttal a stratégiai érdeklődés középpontjába kerül, ellentétben a 2014-es helyzettel, amikor az Obama-adminisztrációt nem érdekelte a Krím elcsatolása és a Donbassz orosz ellenőrzés alá vonása. Dungaciu szerint éppen ezért egy bizonyos pontig Ukrajnának érdekében áll kijátszani az invázió fenyegetésének kártyáját.
Moszkva szerint Washington és a NATO nem vette figyelembe a fő orosz biztonsági aggályokat a javaslataira adott válaszukban az Ukrajnához kapcsolódó feszültségre vonatkozóan.
A román szakértő úgy látja, Oroszország számára a katonai fenyegetés az egyetlen kézenfekvő, hatásos stratégia a tárgyalásoknál, az Egyesült Államok esetében pedig csak az orosz invázió megakadályozása, a „skorpió megszelidítése” igazolhatja a jelenlegi adminisztráció rátermettségét, az elnök erejét. Másrészt Washington az Ukrajna elleni támadás „utolsó pillanatban” történő megakadályozásával igazolhatja a Moszkvával folytatott tárgyalások során elengedhetetlen engedményeket. Dungaciu szerint az egyezkedés végeredményeként újrarajzolják a régiós rendet, „közel tartják Oroszországot”, s „megszabadítják” Amerikát a térségtől, így Washington az „igazi problémára”, Kínára koncentrálhat.
Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez.
Szerinte az orosz vezetés felismerte, hogy zsákutcába jutottak a nemzetközi diplomáciai egyeztetések, a minszki megállapodások, de a normandiai négyek által kijelölt út sem járható.
„A Kreml jól érzékelhetően igyekszik átvenni a kezdeményező szerepet az orosz–amerikai kapcsolatokban, valamint Oroszországnak a NATO-hoz fűződő viszonyában. Ultimátumszerű üzeneteket küldenek Washingtonnak, Brüsszelnek. Ebben szerepet játszhat Angela Merkel német kancellár búcsúja az európai politikától, megkockáztatom, Putyin és Merkel között lehettek informális megállapodások is, amelyek jelen esetben már nem kötik annyira a Kreml kezét. Moszkva felismerte, hogy Joe Biden nem a legerősebb kezű amerikai elnök, ezért elérkezettnek látta az időt, hogy javítson alkupozícióin, s ebben a játékban Ukrajna egy fontos ütőkártya. Oroszország komoly kihívás elé állítja a nyugati hatalmakat és a NATO-t” – idézte a szakértőt a Magyar Nemzet.
Vasile Dîncu védelmi miniszter úgy nyilatkozott szerdán az Antena 3 televíziónak, hogy Románia jelenleg több ezer menekültet tudna befogadni.
Az ismert ukrán politológus nem gondolja, hogy háborúba torkollik a diplomáciai csörte, mert szerinte jelenleg ez Oroszországnak sem lenne kifizetődő. Felhívta a figyelmet, hogy a határ menti orosz térségekben gócpontok képződnének, újabb menekültáradattal kellene számolniuk, ráadásul egy fegyveres szembenállás biztosan elhúzódna, ami hatalmas anyagi veszteséget jelentene Moszkvának is.
„Emellett egy regionális konfliktus az egész kontinenst megviselné biztonsági, szociális, gazdasági, politikai tekintetben egyaránt. Az viszont elképzelhető, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyveres segítségnyújtásra Moszkva reagálni fog, mondjuk a Nyugat számára veszélyes fegyvertelepítésekkel, új biztonságpolitikai egyezményekkel, ahogy azt tette például Belarusz esetében. Emellett nem zárható ki, hogy a Kreml beavatkozhat a hagyományosan Egyesült Államok és szövetségesei által befolyásolt közel-keleti, ázsiai, latin-amerikai válságövezetekben is” – érvelt Ruszlan Bortnik.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felajánlhatja Oroszországnak, hogy az átláthatóság növelése érdekében kölcsönösen ellenőrizhessék bizonyos katonai támaszpontjaikat, köztük a romániai Deveselun található rakétaelhárító rendszert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!