Zsákutcába jutottak a diplomáciai egyeztetések az orosz és az amerikai elnök között?
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Miközben a román politikum, a média is gerjeszti az ukrajnai háború pszichózisát, egyes szakértők az orosz és amerikai alkupozíciók erősítését, a térség rendjének tárgyalásos átrajzolását vetítik előre, valószínűtlennek tartva a katonai összecsapást.
2022. január 27., 17:382022. január 27., 17:38
2022. január 27., 18:442022. január 27., 18:44
Nem lesz invázió – írja az Adevărul.ro portálon közölt elemzésében Dan Dungaciu. A Román Akadémia Politikatudományok és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (ISPRI) igazgatója szerint Románia számára nem egy hagyományos háború az igazi kockázat, hanem az, hogy lekési a békére való felkészülést. A szakértő állítja: most tárgyalják azt a békét, amely átrajzolja a régiót, a stratégiai környezetet legalább egy generációnyi időszakra.
Ukrajna az esetleges orosz invázió révén ezúttal a stratégiai érdeklődés középpontjába kerül, ellentétben a 2014-es helyzettel, amikor az Obama-adminisztrációt nem érdekelte a Krím elcsatolása és a Donbassz orosz ellenőrzés alá vonása. Dungaciu szerint éppen ezért egy bizonyos pontig Ukrajnának érdekében áll kijátszani az invázió fenyegetésének kártyáját.
Moszkva szerint Washington és a NATO nem vette figyelembe a fő orosz biztonsági aggályokat a javaslataira adott válaszukban az Ukrajnához kapcsolódó feszültségre vonatkozóan.
A román szakértő úgy látja, Oroszország számára a katonai fenyegetés az egyetlen kézenfekvő, hatásos stratégia a tárgyalásoknál, az Egyesült Államok esetében pedig csak az orosz invázió megakadályozása, a „skorpió megszelidítése” igazolhatja a jelenlegi adminisztráció rátermettségét, az elnök erejét. Másrészt Washington az Ukrajna elleni támadás „utolsó pillanatban” történő megakadályozásával igazolhatja a Moszkvával folytatott tárgyalások során elengedhetetlen engedményeket. Dungaciu szerint az egyezkedés végeredményeként újrarajzolják a régiós rendet, „közel tartják Oroszországot”, s „megszabadítják” Amerikát a térségtől, így Washington az „igazi problémára”, Kínára koncentrálhat.
Franciaország sosem hagyja cserben szövetségeseit és barátait, katonákkal és haditechnikával is kész hozzájárulni Románia biztonságának növeléséhez.
Szerinte az orosz vezetés felismerte, hogy zsákutcába jutottak a nemzetközi diplomáciai egyeztetések, a minszki megállapodások, de a normandiai négyek által kijelölt út sem járható.
„A Kreml jól érzékelhetően igyekszik átvenni a kezdeményező szerepet az orosz–amerikai kapcsolatokban, valamint Oroszországnak a NATO-hoz fűződő viszonyában. Ultimátumszerű üzeneteket küldenek Washingtonnak, Brüsszelnek. Ebben szerepet játszhat Angela Merkel német kancellár búcsúja az európai politikától, megkockáztatom, Putyin és Merkel között lehettek informális megállapodások is, amelyek jelen esetben már nem kötik annyira a Kreml kezét. Moszkva felismerte, hogy Joe Biden nem a legerősebb kezű amerikai elnök, ezért elérkezettnek látta az időt, hogy javítson alkupozícióin, s ebben a játékban Ukrajna egy fontos ütőkártya. Oroszország komoly kihívás elé állítja a nyugati hatalmakat és a NATO-t” – idézte a szakértőt a Magyar Nemzet.
Vasile Dîncu védelmi miniszter úgy nyilatkozott szerdán az Antena 3 televíziónak, hogy Románia jelenleg több ezer menekültet tudna befogadni.
Az ismert ukrán politológus nem gondolja, hogy háborúba torkollik a diplomáciai csörte, mert szerinte jelenleg ez Oroszországnak sem lenne kifizetődő. Felhívta a figyelmet, hogy a határ menti orosz térségekben gócpontok képződnének, újabb menekültáradattal kellene számolniuk, ráadásul egy fegyveres szembenállás biztosan elhúzódna, ami hatalmas anyagi veszteséget jelentene Moszkvának is.
„Emellett egy regionális konfliktus az egész kontinenst megviselné biztonsági, szociális, gazdasági, politikai tekintetben egyaránt. Az viszont elképzelhető, hogy az Ukrajnának nyújtott fegyveres segítségnyújtásra Moszkva reagálni fog, mondjuk a Nyugat számára veszélyes fegyvertelepítésekkel, új biztonságpolitikai egyezményekkel, ahogy azt tette például Belarusz esetében. Emellett nem zárható ki, hogy a Kreml beavatkozhat a hagyományosan Egyesült Államok és szövetségesei által befolyásolt közel-keleti, ázsiai, latin-amerikai válságövezetekben is” – érvelt Ruszlan Bortnik.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) felajánlhatja Oroszországnak, hogy az átláthatóság növelése érdekében kölcsönösen ellenőrizhessék bizonyos katonai támaszpontjaikat, köztük a romániai Deveselun található rakétaelhárító rendszert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!