Háború fenyeget Izrael és Irán között?

Az iráni figyelmeztetés szerint amenynyiben az Amerikai Egyesült Államok vagy Izrael támad, akkor Teherán a Közel-Keleten, illetve a Hormuzi-szorosban található 32 amerikai támaszpontra mér válaszcsapást. A Hürriyet című török napilap egyébként tegnapi lapszámában arra emlékeztetett, hogy a NATO rakétavédelmi program központja a németországi Ramsteinban lesz.

Erről korábban Leon Panetta amerikai védelmi miniszter nyilatkozott, kifejtve, hogy egy Törökországban már felállított radaron kívül elfogórakétákat helyeznek el Romániában és Lengyelországban, miközben négy, rakéták megsemmisítésére is alkalmas hadihajót fognak állomásoztatni a spanyolországi Rotában.

Obama: még nem dőlt el semmi

Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke egyébként nem gondolja, hogy Izrael már eldöntötte volna, hogy katonai csapást mér Iránra, amiért gyaníthatóan atomfegyverre akar szert tenni. Minderről az államelnök egy tévéinterjúban nyilatkozott vasárnap. Izrael, a Közel-Kelet feltételezhetően egyetlen nukleáris hatalma, magára nézve jelentős fenyegetésnek véli az iráni urándúsítási programot. Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy a program kizárólag békés célokat szolgál.

Obama nyilatkozatával meg akarta nyugtatni mind az Egyesült Államok szövetségeseit, mind ellenségeit afelől, hogy Amerika nagyon szorosan együttműködik Izraellel a válság megoldásán, amely – mint mondta – „remélhetőleg diplomáciai” megoldás lesz. Izrael nagy nyugati szövetségesei ugyanis éppen azon fáradoznak, hogy megpróbálják lebeszélni az iráni atomlétesítmények elleni egyoldalú katonai csapásról, és azzal érvelnek, hogy egy ilyen támadás hatására csak megerősödne a teheráni hatalom, kiszélesedne a háború, és összeomlana a világgazdaság. Izrael viszont attól tart, hogy Irán a fejlesztésben gyorsan eljut arra a pontra, amelynél egy korlátozott katonai csapás már nem volna elég egy atomtámadás elhárítására. Az iráni vezetés többször kijelentette, hogy le akarja törölni Izraelt a Föld színéről.

Obama az NBC televíziónak nyilatkozva ismét elmondta, hogy az Egyesült Államok még mindig nem vett ki egyetlen eszközt sem azok közül, amelyekkel Iránt kényszeríteni lehetne állítólagos atomfegyverprogramjának feladására. Ezzel katonai beavatkozásra célzott. De hangsúlyozta, hogy Washington diplomáciai megoldást akar, amely egy világkoalíció köré épül. Mindazonáltal az amerikai elnök nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Izrael értesítené-e az Egyesült Államokat, mielőtt megtámadná Iránt. „A két ország között a katonai és a hírszerzési információcsere most szorosabb, mint bármikor korábban. Mindig szorosan együtt fogunk működni ennek a problémának a megoldásában, ami remélhetőleg diplomáciai megoldás lesz” – hangsúlyozta most Obama.

Panetta szerint támadás várható

Nem bízik azonban ennyire abban, hogy elmarad a támadás Leon Panetta amerikai védelmi miniszter. Az egyesült államokbeli sajtó csütörtöki beszámolói szerint a tárcavezető úgy véli, egyre valószínűbbé válik annak a lehetősége, hogy Izrael már áprilisban támadást indít Irán ellen, így próbálva megakadályozni Teherán atomfegyverhez jutását. Az először a The Washington Post című lap internetes kiadásában megjelent értesülés szerint Panettát aggasztja az izraeli támadás megnövekedett valószínűsége.

Az információt később a CNN hírtelevízió is megerősítette, egy névtelenséget kérő amerikai kormányzati tisztségviselőre hivatkozva. „Panetta úgy hiszi: erős a valószínűsége annak, hogy Izrael áprilisban, májusban vagy júniusban csapást fog mérni Iránra – még mielőtt Irán eléri azt, amit Izrael immunitási zónának nevez, és megkezdi a nukleáris bomba építését” – írta a The Washington Postban brüsszeli keltezéssel, forrásmegjelölés nélkül David Ignatius publicista. Leon Panetta az írás megjelenésekor a belga fővárosban tartózkodott, a NATO védelmi minisztereinek tanácskozásán. Panetta és a Pentagon egyaránt kitért az elől, hogy kommentálja az értesülést. A The Washington Post értesülése szerint egy tavaszra tervezett amerikai–izraeli közös hadgyakorlat elhalasztása egy izraeli támadás előkészítésére utalhat.

Aviv Kocsavi vezérőrnagy, az izraeli katonai hírszerzés parancsnoka két nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy becslése szerint Irán négy atombombát tudna megépíteni a mostanáig felhalmozott uránkészleteinek további dúsításával, és az első bombáját, ha emellett döntene, akár egy éven belül meg tudná építeni. Kocsavi nem zárta ki, hogy ettől a határozottabb nemzetközi szankciók eltéríthetik Teheránt.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter eközben úgy fogalmazott, amennyiben „a szankciók nem érik el azt a kívánt célt, hogy leállítsák a nukleáris programot, akkor szükségessé válik fontolóra venni a cselekvést”.

Iránnak kilenc percre van szüksége?

Eközben a nemzetközi sajtó Alireza Forghani iráni mérnököt idézte, aki szombati blogbejegyzésében úgy fogalmazott, kevesebb mint kilenc perc alatt el lehetne törölni Izraelt a Föld felszínéről. Az iráni Forradalmi Gárda Baszidzs milíciájának volt tagja szerint az első csapást Jeruzsálemre, Tel-Avivra és Haifára, illetve a villamos erőművekre, repterekre, atomerőművekre, kommunikációs központokra és közlekedési csomópontokra kéne mérni Szidzsil rakétákkal, majd a második hullámban Saha–3-as rakétákat kéne lőni a nagyobb lakóterületekre. A szakember szerint az izraeli lakosság teljes elpusztítása kilenc perc alatt elérhető lenne.

Forghani igazolást is ad a civilek elleni támadásra, Khomeini ajatollah egyik fatváját idézi, amely szerint a muzulmánok kötelessége a dzsihád az iszlám nemzetre támadó idegenek ellen. Forghani bejegyzésében az iráni rezsim elkötelezett híveként jellemzi magát, és azt javasolja, hogy a totális csapást még 2014, Mahmud Ahmadinezsád elnök mandátumának lejárta előtt hajtsák végre, kihasználva, hogy a Nyugat vonakodik az Irán elleni katonai csapás megindításától.