Fotó: U. S. Navy
Az amerikai kormányzat szerint nem fenyegeti közvetlen veszély Moldovát és Romániát azt követően, hogy orosz rakéták moldovai légtéren keresztül érték el Ukrajnát – közölte a washingtoni külügyminisztérium helyettes-szóvivője pénteken.
2023. február 10., 22:142023. február 10., 22:14
2023. február 10., 22:212023. február 10., 22:21
Vedant Patel telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szoros kapcsolatban vannak a moldovai partnerekkel és a román szövetségesekkel az üggyel kapcsolatban, ugyanakkor hozzátette, arról nincsenek információk, hogy a román légteret is érintették volna a támadó fegyverek. „Jelenleg nincsenek közvetlen katonai fenyegetésre utaló jelek Oroszország részéről Moldova, vagy Románia ellen” – hangsúlyozta Patel.
Az amerikai külügyminisztérium helyettes szóvivője a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok tavaly októberben intézkedéseket hozott az orosz kormány, illetve orosz magánszemélyek és szervezetek ellen Oroszország „folyamatos, rossz szándékú, befolyásszerző kampánya” miatt, amellyel próbálja destabilizálni Moldovát, ehhez fegyverként használva a korrupciót is.
Mint arról beszámoltunk, miközben egy ukrán bejelentés szerint az Ukrajna elleni pénteki orosz rakétatámadások során két orosz rakéta is megsértette Románia légterét, Bukarest azt közölte: a kijevi bejelentés nem helytálló. A bukaresti tárca közleménye szerint a román légierő megfigyelőrendszere valóban észlelt egy, a Krím-félsziget közeléből, egy vízi járműről indított eszközt – minden valószínűség szerint egy manőverező robotrepülőgépet –, amely Ukrajna és Moldova légterébe is belépett, de egyetlen pillanatra sem érintette Románia légterét.
Bár egy ukrán bejelentés szerint az Ukrajna elleni pénteki orosz rakétatámadások során két orosz rakéta is megsértette Románia légterét, Bukarest azt közölte: a kijevi bejelentés nem helytálló.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!