
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Минобороны России
Oroszország csütörtökön kilátásba helyezte, hogy kénytelen lesz reagálni, akár katonailag is, ha az Egyesült Államok elutasítja legfontosabb biztonsági garanciaigényeit.
2022. február 17., 17:252022. február 17., 17:25
2022. február 17., 19:272022. február 17., 19:27
Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta.
Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta.
„Amennyiben az amerikai fél nem kész tárgyalni az Egyesült Államok és szövetségesei részéről a biztonságunkat garantáló szilárd, jogi értelemben kötelező erejű garanciákról, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, egyebek között katonai és technikai intézkedések megvalósításával” – áll a dokumentumban.
„A NATO további bővítésről való lemondásról, a „bukaresti formula” visszavonásáról van szó, amelynek értelmében „Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik”, valamint a volt szovjet szövetséghez nem tartozó államok területén katonai bázisok létesítéséről való lemondásról, beleértve infrastruktúrájuk bármilyen katonai tevékenységre való felhasználását, valamint a NATO katonai potenciáljának – beleértve a csapásmérőt is – és infrastruktúrájának 1997-es állapotba való visszaállítását” – így a szöveg.
amelyekből szándékosan „kényelmes” témákat válogatott ki, amelyeket viszont úgy „forgatott ki”, hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára”. Ez a megközelítés az orosz fél szerint megerősíti a kétségeket Washington elkötelezettségével kapcsolatban az európai biztonsági helyzet javítása iránt.
Az orosz viszontválasz szerint
Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, „nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére”
A moszkvai diplomáciai tárca felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre intenzívebb katonai tevékenységet folytat az orosz határok közelében, miközben továbbra is figyelmen kívül hagyja az orosz „vörös vonalakat” és alapvető biztonsági érdekeket, valamint Oroszország szuverén jogát ezek védelmére.
Mindemellett a dokumentum szerint Moszkva lehetőséget lát arra, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek rá, hogy az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat.
A viszontválasz irreálisnak és egyoldalúnak nevezte Washingtonnak azt a megközelítését, hogy a katonai feszültségek csökkentése érdekében „át kell világítani” az orosz fegyveres erők tevékenységét, és át kell dolgozni a bécsi dokumentumot.
„Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémája rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének általános összefüggésében vizsgáljuk” – közölte az orosz külügyminisztérium.
Rámutatott, hogy Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésektől, ami Moszkva számára „megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad” – állt a dokumentumban.
„Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzetellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók” – hangzott a moszkvai ellenválasz.
Kiutasították az amerikai nagykövet helyettesét Moszkvából
Kiutasították Oroszországból Bart Gormant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének helyettesét – közölte csütörtökön több orosz hírügynökség az amerikai képviseletre hivatkozva. Az amerikai nagykövetség megalapozatlannak nevezte Gorman kiutasítását, aki érvényes vízummal rendelkezik, és oroszországi tartózkodása még nem haladta meg a három évet. A diplomáciai misszió szerint az Egyesült Államok válaszolni fog a kiutasításra. A követség rámutatott, hogy jelenleg az oroszországi amerikai misszió létszáma alulmúlja az Egyesült Államokban működő oroszét, és az amerikai fél célja a nagyobb paritás elérése. A misszió tájékoztatásából az is kiderült, hogy az orosz követhelyettes, kiküldetésének januári leteltével, rotáció keretében elhagyta Washingtont.

Mivel Oroszország lépései komoly veszélyt jelentenek az euroatlanti biztonságra, a NATO-tagállamok védelmi miniszterei a katonai szövetség védelmi és elrettentő képességének további erősítéséről egyeztek meg – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
szóljon hozzá!