
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Минобороны России
Oroszország csütörtökön kilátásba helyezte, hogy kénytelen lesz reagálni, akár katonailag is, ha az Egyesült Államok elutasítja legfontosabb biztonsági garanciaigényeit.
2022. február 17., 17:252022. február 17., 17:25
2022. február 17., 19:272022. február 17., 19:27
Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta.
Ezt tartalmazza egyebek között az Egyesült Államoknak az orosz garanciaigényekre adott reagálására összeállított írásos viszontválasz, amelyet csütörtökön kapott kézhez Moszkvában John Sullivan moszkvai amerikai nagykövet. A 11 oldalas dokumentumot az orosz külügyminisztérium nyilvánosságra hozta.
„Amennyiben az amerikai fél nem kész tárgyalni az Egyesült Államok és szövetségesei részéről a biztonságunkat garantáló szilárd, jogi értelemben kötelező erejű garanciákról, Oroszország kénytelen lesz válaszlépéseket tenni, egyebek között katonai és technikai intézkedések megvalósításával” – áll a dokumentumban.
„A NATO további bővítésről való lemondásról, a „bukaresti formula” visszavonásáról van szó, amelynek értelmében „Ukrajna és Grúzia a NATO tagjává válik”, valamint a volt szovjet szövetséghez nem tartozó államok területén katonai bázisok létesítéséről való lemondásról, beleértve infrastruktúrájuk bármilyen katonai tevékenységre való felhasználását, valamint a NATO katonai potenciáljának – beleértve a csapásmérőt is – és infrastruktúrájának 1997-es állapotba való visszaállítását” – így a szöveg.
amelyekből szándékosan „kényelmes” témákat válogatott ki, amelyeket viszont úgy „forgatott ki”, hogy előnyt teremtsen az Egyesült Államok és szövetségesei számára”. Ez a megközelítés az orosz fél szerint megerősíti a kétségeket Washington elkötelezettségével kapcsolatban az európai biztonsági helyzet javítása iránt.
Az orosz viszontválasz szerint
Ezért az arra irányuló kísérletek, hogy az eszkalációért Oroszországot tegyék felelőssé, „nem tekinthetők másnak, mint kísérletnek nyomásgyakorlásra és a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok leértékelésére”
A moszkvai diplomáciai tárca felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és a NATO egyre intenzívebb katonai tevékenységet folytat az orosz határok közelében, miközben továbbra is figyelmen kívül hagyja az orosz „vörös vonalakat” és alapvető biztonsági érdekeket, valamint Oroszország szuverén jogát ezek védelmére.
Mindemellett a dokumentum szerint Moszkva lehetőséget lát arra, hogy megállapodjon az Egyesült Államokkal a nehézbombázóknak a felek országhatárai közelében végzett repüléseivel kapcsolatos kockázatok csökkentéséről, mert az erre irányuló orosz javaslat iránt Washington érdeklődést mutatott. A dokumentum szerzői emlékeztettek rá, hogy az orosz csomagban ugyanilyen fontos a felszíni hadihajókra vonatkozó javaslat.
A viszontválasz irreálisnak és egyoldalúnak nevezte Washingtonnak azt a megközelítését, hogy a katonai feszültségek csökkentése érdekében „át kell világítani” az orosz fegyveres erők tevékenységét, és át kell dolgozni a bécsi dokumentumot.
„Ami a fegyverzetellenőrzés kérdéseit illeti, azokat kizárólag a biztonsági garanciák problémája rendezésének átfogó, csomagban történő megközelítésének általános összefüggésében vizsgáljuk” – közölte az orosz külügyminisztérium.
Rámutatott, hogy Moszkva célja egy biztonsági architektúra stabil alapjának megállapodásos megteremtése arról, hogy a NATO lemond az Oroszország biztonságát veszélyeztető további lépésektől, ami Moszkva számára „megváltoztathatatlan alapkövetelmény marad” – állt a dokumentumban.
„Ilyen erős alap hiányában az egymással összefüggő fegyverzetellenőrzési és katonai kockázatcsökkentési intézkedések, amelyek bizonyos területeken a katonai tevékenység visszafogottságát és kiszámíthatóságát biztosítják, még ha sikerül is megállapodni róluk, hosszú távon nem lesznek fenntarthatók” – hangzott a moszkvai ellenválasz.
Kiutasították az amerikai nagykövet helyettesét Moszkvából
Kiutasították Oroszországból Bart Gormant, az Egyesült Államok moszkvai nagykövetének helyettesét – közölte csütörtökön több orosz hírügynökség az amerikai képviseletre hivatkozva. Az amerikai nagykövetség megalapozatlannak nevezte Gorman kiutasítását, aki érvényes vízummal rendelkezik, és oroszországi tartózkodása még nem haladta meg a három évet. A diplomáciai misszió szerint az Egyesült Államok válaszolni fog a kiutasításra. A követség rámutatott, hogy jelenleg az oroszországi amerikai misszió létszáma alulmúlja az Egyesült Államokban működő oroszét, és az amerikai fél célja a nagyobb paritás elérése. A misszió tájékoztatásából az is kiderült, hogy az orosz követhelyettes, kiküldetésének januári leteltével, rotáció keretében elhagyta Washingtont.

Mivel Oroszország lépései komoly veszélyt jelentenek az euroatlanti biztonságra, a NATO-tagállamok védelmi miniszterei a katonai szövetség védelmi és elrettentő képességének további erősítéséről egyeztek meg – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
szóljon hozzá!