2009. március 21., 21:232009. március 21., 21:23
Bejelentette a kormányfői tisztségről való lemondási szándékát Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szombati, tisztújító kongresszusán Gyurcsány azt kérte a küldöttektől, hogy bízzák meg a kormánypárt választmányát: keressen egy új miniszterelnököt, aki új kormányt alakít majd. A kormányfő azt javasolta, hogy két hét múlva a szocialisták rendkívüli kongresszuson döntsenek az új miniszterelnök személyéről. Az új kormányfő megválasztásához többség szükséges a parlamentben, ezért az MSZP-nek legalább egy másik párttal is egyeztetnie kell Gyurcsány utódjáról. Ha ezek után a két hét múlva esedékes rendkívüli MSZP-kongresszus is jóváhagyja az új kormányfőjelöltet, Gyurcsány konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben.
| A konstruktív bizalmatlansági indítvány olyan eszköz, amellyel a magyar alkotmány előírásai szerint a parlamenti többség bizalmát elveszítő kormányfő leváltható. Konstruktív jellege abból fakad, hogy az indítványról szóló parlamenti szavazás esetén a képviselők nem pusztán megvonják a bizalmat a korábbi kormányfőtől, hanem egyben megválasztják az új miniszterelnököt, akit meg kell nevezni az indítványban. A konstruktív bizalmatlansági indítvány elfogadásához az országgyűlési képviselői szavazatoknak több mint a fele szükséges. |
„Tévedtem erőnket, lehetőségeinket illetően, fontos pillanatban adós maradtam a világos beszéddel, szavahihetőségem ennek következtében jelentősen sérült” – mondta Gyurcsány Ferenc az MSZP tisztújító kongresszusán. „Az MSZP minden hibája és gyengeséges ellenére a tisztességes és jó oldalon áll” – tette hozzá. „2002-2006 között hibás gazdaságpolitikát folytattunk” – szögezte le a kormányfő.
Gyurcsány szerint folytatni kell a reformpolitikát, s ha ő a változások akadálya, akkor ezt az akadályt most megszünteti. A miniszterelnök azt mondta: tovább kell vinni a szakképzés, a felsőoktatás, az egészségügy reformját, elő kell készíteni a társadalombiztosítás átalakítását. „Tavaly januárban azt mondtam az elnökségnek, hogy ha egy éven belül nem sikerül növelni a támogatottságunkat, akkor ki kell nyitni a személyi kérdéseket. Letelt az egy év. Támogatásunk nem nőtt, éppen ellenkezőleg, csökkent” – fogalmazott a kormányfő.
Magyarország és a magyar baloldal 2009-ben az elmúlt hét évben elért eredmények ellenére minden eddiginél nagyobb nehézségekkel néz szembe – mondta a miniszterelnök. Az, hogy gazdaságilag sebezhető az ország, azért van, mert az államnak túl sok minden nyomja a vállát, túl nagy terheket vállalt – vélekedett a kormányfő, aki szerint a gondok nem csak gazdasági természetűek. Szerinte 2006-ig „közveszélyes álomba ringattuk magunkat”. Hozzátette: az országban 1998 után szétszakadt a nemzeti közösség, brutális belpolitikai háborúskodás zajlik a Fidesz miatt.
Gyurcsány Ferenc a legnagyobb ellenzéki pártról szólva azt mondta, hogy az 2002-es veresége óta nem egyszerűen a kormányzást akarja visszaszerezni, hanem az egész országot akarja elfoglalni. Hozzátette: a Fidesz félelmet kelt, gyűlöletet szít, asszisztál a nyelvi, fizikai erőszakhoz, együttműködik a radikális erőkkel, életre hívta a Jobbikot, s időnként nem is annyira a háttérből támogatja a destabilizációt.
„A Fidesz vonzáskörébe tartozó szervezetek és médiumok nyílt antiszemita, cigányellenes irányvonalat követnek, homofób nyilatkozatokat tesznek. Tűrik, támogatják a cigány- és idegenellenes atrocitásokat, a homoszexuálisokat támadó erőszakos megnyilvánulásokat” – fogalmazott.
„Nem kívánok elmenni, nem kívánom feladni a küzdelmet” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Politikus lettem és az is maradok – fogalmazott. „Vezetni szeretném a szocialista pártot” – tette hozzá. A miniszterelnök azt mondta, hosszabb távon is az ország sorsát, jövőjét befolyásoló, azért tenni akaró és tenni tudó emberek sokaságát kívánja gyarapítani. A pártelnök beszédének végén a kongresszus résztvevői állva tapsoltak, majd zárt ülésen folytatódott a tanácskozás.
Ezután az MSZP kongresszusa újraválasztotta Gyurcsány Ferencet pártelnökké. A választáson 599 küldött szavazott, és az újraválasztott pártelnök 508 szavazatot kapott. A két elnökhelyettesi tisztséget a funkciójában megerősített Szekeres Imre és az újonnan megválasztott Lamperth Mónika tölti be. Az MSZP három alelnöke Mesterházi Attila, Kiss Péter és Ujhelyi István lett.
A Fidesz nem kezd tárgyalást új kormányról és új kormányfőről, ám hétfőn kezdeményezi a parlament feloszlatását – közölte Navracsics Tibor frakcióvezető szombaton azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette: új kormány alakítását javasolja új kormányfő vezetésével. Ha hétfőn sikerült megegyezni az Országgyűlés feloszlatásáról, akkor az előrehozott választásokat június 7-én, az európai parlamenti választással egy időben meg lehet tartani – közölte a Fidesz frakcióvezetője a Fidesz rendkívüli elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón. Magyarország új irányáról az embereknek kell dönteniük, nem pedig az MSZP-nek - mondta Navracsics Tibor.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktoron kívül van-e más, akit támogatnának miniszterelnöknek, Navracsics Tibor azt mondta: egy demokráciában ahhoz, hogy egy kormány létrejöjjön, a választópolgároknak kell dönteni. Mint közölte: nem arról van szó, hogy ők kit támogatnak, hanem arról, hogy a választók kit támogatnak.
Az SZDSZ helyesnek tartja a miniszterelnök döntését, hogy egy új kormányfő személyéről, új kormányprogramról és új kormányról kezdődjenek tárgyalások – mondta az SZDSZ országos tanácsának ülése után Fodor Gábor. A pártelnök hozzátette, hogy azt a „politikai agóniát, amit az elmúlt hónapokban láttunk”, folytatni nem lehet. Véleménye szerint ugyanis Gyurcsány Ferenc javaslatai nem mutatnak kiutat a válságból, amely társadalmi és gazdasági válság egyaránt. Ezért olyan személyt keresnek, aki mind a két válságot meg tudja oldani. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy több miniszterelnök-jelöltjük is van, de nem akart neveket mondani.
Fodor Gábor úgy fogalmazott, hogy a kormányfő mostani lépését a kezdetnek tekinti, mert ez lehetőséget ad arra, hogy az ország valóban kijusson ebből a válságos helyzetbő. Leszögezte, hogy az SZDSZ csak a reformpolitika mellé tud odaállni.
Egyeztetést kezdeményez hétfőre az MDF a parlament ellenzéki pártjaival – hangsúlyozta a párt elnöke. Az MDF a miniszterelnök beszédének meghallgatását követően egyeztetést kezdeményez a parlament ellenzéki pártjaival annak érdekében, hogy mielőbb közös megegyezés születhessen a közösen jelölt, a parlamenti többség bizalmát élvező miniszterelnök személyéről – közölte Dávid Ibolya. „A Magyar Demokrata Fórum szerint most az ellenzéki többség kezében van az ország sorsa: a három ellenzéki párt közös megegyezésén múlik, hogy egy valóban alkalmas, válságkezelő miniszterelnök kerüljön Gyurcsány Ferenc helyére” - tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok