Gulyás Gergely
Fotó: MTI
A magyar államot felelősség terheli, amiért nem védte meg állampolgárait a holokauszt idején, kollektív bűnösség nincs, de állami felelősség van – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen, vasárnap Budapesten.
2019. január 27., 19:272019. január 27., 19:27
2019. január 27., 20:332019. január 27., 20:33
A Holokauszt Emlékközpont által szervezett rendezvényen a tárcavezető kiemelte: a kormány mindig világosan fogalmazott, amikor a magyar állam felelősségéről volt szó. „Tény, hogy a harmincas években az antiszemitizmus erősödése Magyarországot és a magyar társadalmat is elérte, ez a zsidóság tűrhetetlen jogkorlátozásában öltött testet, és tény, hogy a zsidók elhurcolása a német megszállás után történt, de mindez a magyar közigazgatás tevékenysége nélkül nem történhetett volna meg” – magyarázta.
„Magyarország tanult a múltból, és tudja – tette hozzá –, hogy a zsidósággal együtt kell eltervezni és megvalósítani a közös jövőt. Kifejtette: a holokauszt olyan korban történt, amikor az egyes ember léte megkérdőjeleződött, az emberiség és minden emberi érték megőrzése komoly döntést igényelt. Olyan korban, amikor az egész zsidóságot halálra szánták, és milliókat gyilkoltak meg. Még ha szabadulás követte is a szenvedést, a túlélőket életük végéig elkísérték az átéltek. A miniszter szerint az áldozatok sokaságát jelző számok mögött meg kell látni az emberi sorsokat, őrizni kell az áldozatok emlékét, azokét, akiket a fajelmélet által vezérelt gyilkos hatalom elpusztított.
Gulyás Gergely azt mondta: a veszteség nemcsak a zsidóságé, hanem egész Európáé, nemcsak a magyar zsidóságé, hanem az egész magyar nemzeté. Közölte, a holokauszt a zsidó-keresztény alapokon álló nyugati civilizáció tagadásának következménye, ugyanis a zsidó és a keresztény erkölcsi tanítás az ember életet szentnek tekinti, ez él tovább a szabadságjogok eredeti deklarációiban is.
Jószéf Amrani, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt felfoghatatlan, leírhatatlan tragédia, amelyre kötelességünk emlékezni. A túlélők súlyos terhet cipelnek, szinte elviselhetetlen emléket, és nincs vigasz a fájó emlékeikre. Véleménye szerint a túlélők történetei mutatják be a második világháború alatti és az ahhoz vezető szörnyűségeket, amikor az élet egyet jelentett a félelemmel, az alapjogok megtagadásával. „Erkölcsi kötelességünk emlékeztetni embertársainkat a velünk történt tragédiára", hogy senki ne lehessen megsemmisítés célpontja” – hangoztatta a diplomata.
Grósz Andor, a Holocaust Közalapítvány elnöke arról beszélt, hogy fontos év áll előttünk, hiszen márciusban lesz a 75. évfordulója Magyarország náci megszállásának, amely elindította „a szörnyűségbe torkolló események vészjósló láncolatát”, a vészkorszakot. „Azon kevesek, akik kisgyermekként élték át az akkori eseményeket, már 80 évnél idősebbek, ezért a közalapítvány fontos célja, hogy minél több emléket rögzítsenek a túlélőktől, hogy örök bizonyságként megőrizhessék az utókornak” – mutatott rá. Közölte: a vészkorszak kutatását és oktatását, az emlékezetkultúra formálásával és a tolerancia erősítésével kapcsolatban még rengeteg a teendő, „messze vagyunk még az ideális állapottól”. Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója elmondta: Auschwitz áldozatainak egyharmada magyar zsidó volt, és feladatként jelölte meg az ő emlékük ápolását és a fiatal generációk oktatását, hogy mindez még egyszer ne történhessen meg.
Az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel, ennek emlékére az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza „az emlékezés és a tanítás kötelességét”, hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!