2008. augusztus 26., 00:002008. augusztus 26., 00:00
A Grúziától elszakadt két térség, Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerése mellett foglalt állást az orosz parlament. A moszkvai törvényhozás egyhangúlag felszólította tegnap Dmitrij Medvegyev orosz államfőt, hogy ismerje el a két szakadár terület függetlenségét. A parlament a kérdésben csupán ajánlást tehet, a döntés az alkotmány értelmében az elnök kezében van. A 447 tagú alsóház egyben a nemzetközi parlamenti szervezetekhez és a nemzeti parlamentekhez intézett felhívást fogadott el, amelyben a címzetteket felszólítja a két terület függetlenségének elismerésére.
Határozott szakadár elnökök
A parlament két házának külön-külön megtartott rendkívüli ülésén Szergej Bagaps, Abházia elnöke határozottan kijelentette: Abházia és Dél-Oszétia soha többet nem lesz a grúz állam része. Úgy vélte: a történtekért azok viselik a felelősséget, akik felfegyverezték Grúziát. Szerinte a két terület függetlenségének elismerése elősegíti majd a helyzet stabilizálódását a térségben, és egyben orosz–abház katonai együttműködési megállapodás kidolgozására szólított fel.
Eduard Kokojti, Dél-Oszétia vezetője arra figyelmeztetett: a Dél-Oszétia elleni augusztus 8-i grúz támadás csupán nyitánya volt egy jóval nagyobb arányú politikai húzásnak, amelynek fő célja az lett volna, hogy Oroszországot kiszorítsák a Kaukázus északi részéről.
Szaakasvili: Grúzia talpraáll
Miheil Szaakasvili grúz elnök a Libération című francia lap tegnapi számában megjelent interjúban arra figyelmeztetett, hogy katasztrofális következményekkel járna a Grúziától való elszakadásra törekvő Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz elismerése. Szaakasvili úgy vélekedett: senki nem lenne olyan felelőtlen a nemzetközi közösségben, hogy elfogadja az esetleges orosz elismerést. „Ez a klasszikus lerohanás kategóriája, amely teljesen távol áll a nemzetközi jogtól” – tette hozzá.
Egy másik lapban, az International Herald Tribune-ben megjelent interjúban Szaakasvili leszögezte: újra talpra állítja országa szétzúzott hadseregét, Tbiliszi álláspontja pedig az Oroszországtól elszenvedett megrendítő vereség ellenére sem változott, és a következőkben is folytatni fogja a Dél-Oszétia és Abházia feletti felügyelet visszaállítására irányuló politikáját.
Franco Frattini, az olasz diplomácia vezetője körültekintő magatartásra intette tegnap Oroszországot. Frattini telefonon beszélt orosz kollégájával, Szergej Lavrovval az orosz–grúz válságról, és felszólította, hogy vegye figyelembe a térség jelenlegi helyzetének kényes voltát.
Bernard Kouchner francia külügyminiszter tegnap közölte: az Európai Unió nem tervez szankciókat Oroszországgal szemben Grúzia elleni háborúja miatt. Annak kapcsán beszélt erről, hogy az EU soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke, Nicolas Sarkozy összehívta szeptember elsejére Brüsszelbe az EU rendkívüli csúcsértekezletét, amelyen a 27 tagállam megvitatja Oroszországhoz fűződő kapcsolatainak jövőjét.
Hírösszefoglaló
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.