2007. június 15., 00:002007. június 15., 00:00
Válaszul arra, hogy a Hamász szinte teljes egészében katonai ellenőrzése alá vonta a Gázai övezetet, a Fatah szervezetének fegyveresei felgyújtották a Hamász egy parlamenti irodáját a ciszjordániai Nábluszban. A Fatahhoz hű biztonsági erők emellett őrizetbe vették a Hamász több mint harminc aktivistáját Ciszjordániában.
A belharcok nyomán Mahmúd Abbász „komolyan fontolóra vette” a Hamász és Fatah mozgalmak alkotta egységkormány feloszlatását, s elképzelhető, hogy hamarosan bejelent egy ilyen értelmű döntést – közölték meg nem nevezett palesztin tisztségviselők.
Abbász utasítást adott az elnöki gárda elitalakulatának, hogy verje vissza a Hamász fegyvereseinek offenzíváját – közölték az elnök környezetében lévő tisztségviselők. Egyik tanácsadója, Nabíl Amr a ciszjordániai Rámalláhban újságíróknak elmondta, hogy Abbász összehívta a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága és a Fatah Központi Bizottsága együttes ülését az egységkormány sorsáról való döntés céljából. A palesztin alkotmány szerepét betöltő úgynevezett alaptörvény értelmében az elnök feloszlathatja a kormányt, és korlátozott időre a parlament jóváhagyása nélkül is kinevezhet egy ideiglenes kabinetet. Ha Abbász valóban feloszlatja a kormányt, azzal megerősítené a palesztin területek immár nemcsak fizikai kettéosztását a Hamász ellenőrizte Gázai övezet és a Fatah ellenőrizte Ciszjordánia között. A gázai övezeti palesztin belharcokban az utóbbi kevesebb mint egy hétben több mint nyolcvanan haltak meg.
Az izraeli kormányszóvivő közben közölte, országa nem indít szárazföldi hadműveletet a Gázai övezet visszafoglalására, hogy megakadályozza a Hamász egyeduralmát. Miri Ejszin úgy vélekedett, hogy az izraeli katonai jelenlét a Gázai övezetben „csak újabb problémákat okozna ahelyett, hogy megoldaná a jelenlegieket.” Ugyanakkor nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy küld-e az izraeli kormány fegyvereket a szorongatott helyzetben lévő Fatahnak, vagy hogy Izrael lehetségesnek tart-e párbeszédet a Hamásszal.
Számi Abu Zuhri Hamász-szóvivő közölte, hogy a mozgalom nem fogadná el nemzetközi erők telepítését a gázai–egyiptomi határra, s megszállóknak tekintené őket, „hasonlóan az izraeli megszállókhoz, függetlenül attól, milyen nemzetekhez tartoznak”. Ehud Olmert izraeli kormányfő jelentette ki kedden, hogy komolyan meg kellene fontolni a nemzetközi erőknek a határra vezénylését, mert palesztin szélsőségesek csempészalagutakat építettek ott ki, s azokon keresztül látják el a Hamászt fegyverekkel. Elutasította a nemzetközi erőkre vonatkozó felvetést az 57 országot tömörítő Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) főtitkára is. „Szerintem nem külső erőkre van szükség, hanem a belső erők egymás közti jobb megértésére. Erős vezetői képességekkel kell bírnia minden politikai vezetőnek, és nem szabad engedni tovább romlani a helyzetet” – mondta malajziai látogatásán Ekmeleddin Ihsanoglu főtitkár.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.