2007. június 15., 00:002007. június 15., 00:00
Válaszul arra, hogy a Hamász szinte teljes egészében katonai ellenőrzése alá vonta a Gázai övezetet, a Fatah szervezetének fegyveresei felgyújtották a Hamász egy parlamenti irodáját a ciszjordániai Nábluszban. A Fatahhoz hű biztonsági erők emellett őrizetbe vették a Hamász több mint harminc aktivistáját Ciszjordániában.
A belharcok nyomán Mahmúd Abbász „komolyan fontolóra vette” a Hamász és Fatah mozgalmak alkotta egységkormány feloszlatását, s elképzelhető, hogy hamarosan bejelent egy ilyen értelmű döntést – közölték meg nem nevezett palesztin tisztségviselők.
Abbász utasítást adott az elnöki gárda elitalakulatának, hogy verje vissza a Hamász fegyvereseinek offenzíváját – közölték az elnök környezetében lévő tisztségviselők. Egyik tanácsadója, Nabíl Amr a ciszjordániai Rámalláhban újságíróknak elmondta, hogy Abbász összehívta a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága és a Fatah Központi Bizottsága együttes ülését az egységkormány sorsáról való döntés céljából. A palesztin alkotmány szerepét betöltő úgynevezett alaptörvény értelmében az elnök feloszlathatja a kormányt, és korlátozott időre a parlament jóváhagyása nélkül is kinevezhet egy ideiglenes kabinetet. Ha Abbász valóban feloszlatja a kormányt, azzal megerősítené a palesztin területek immár nemcsak fizikai kettéosztását a Hamász ellenőrizte Gázai övezet és a Fatah ellenőrizte Ciszjordánia között. A gázai övezeti palesztin belharcokban az utóbbi kevesebb mint egy hétben több mint nyolcvanan haltak meg.
Az izraeli kormányszóvivő közben közölte, országa nem indít szárazföldi hadműveletet a Gázai övezet visszafoglalására, hogy megakadályozza a Hamász egyeduralmát. Miri Ejszin úgy vélekedett, hogy az izraeli katonai jelenlét a Gázai övezetben „csak újabb problémákat okozna ahelyett, hogy megoldaná a jelenlegieket.” Ugyanakkor nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésre, hogy küld-e az izraeli kormány fegyvereket a szorongatott helyzetben lévő Fatahnak, vagy hogy Izrael lehetségesnek tart-e párbeszédet a Hamásszal.
Számi Abu Zuhri Hamász-szóvivő közölte, hogy a mozgalom nem fogadná el nemzetközi erők telepítését a gázai–egyiptomi határra, s megszállóknak tekintené őket, „hasonlóan az izraeli megszállókhoz, függetlenül attól, milyen nemzetekhez tartoznak”. Ehud Olmert izraeli kormányfő jelentette ki kedden, hogy komolyan meg kellene fontolni a nemzetközi erőknek a határra vezénylését, mert palesztin szélsőségesek csempészalagutakat építettek ott ki, s azokon keresztül látják el a Hamászt fegyverekkel. Elutasította a nemzetközi erőkre vonatkozó felvetést az 57 országot tömörítő Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) főtitkára is. „Szerintem nem külső erőkre van szükség, hanem a belső erők egymás közti jobb megértésére. Erős vezetői képességekkel kell bírnia minden politikai vezetőnek, és nem szabad engedni tovább romlani a helyzetet” – mondta malajziai látogatásán Ekmeleddin Ihsanoglu főtitkár.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Látogatottsági adatok