Menekülnek. Az izraeli hadsereg felszólította a lakosokat Rafah elhagyására, hogy a Hamász terroristái ellen harcoló Izrael kiszélesíthesse biztonsági zónáját Gáza területén
Fotó: Facebook/UNRWA
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”, amelyet el akarnak foglalni.
2025. április 04., 11:402025. április 04., 11:40
A Reuters beszámolója szerint egy nappal azután, hogy bejelentették szándékukat a zsúfolt enklávé jelentős területeinek elfoglalására, az izraeli erők benyomultak a Gáza déli peremén fekvő városba, amely a háború nagy részében a más területekről menekülő emberek utolsó menedékhelyéül szolgált.
A gázai egészségügyi minisztérium legalább 97 ember halálát jelentette az előző 24 órában az izraeli csapásokban, köztük legalább 20-at egy hajnalban, Gázaváros északi részén fekvő Sedzsaja nevű külvárosban végrehajtott légicsapásban vesztették életüket.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Csütörtökön később egy izraeli légicsapás legalább 27 palesztint, köztük nőket és gyerekeket ölt meg egy iskolaépületben, amely menekült családok számára szolgált menedékként Gázavárosban – közölték a helyi egészségügyi hatóságok. Az izraeli hadsereg szerint a támadás célpontjai fontos tisztséget betöltő palesztin terroristák voltak.
Rafah „eltűnt, kiirtják” – közölte a Reutersszel egy chat-alkalmazáson keresztül egy hétgyermekes apa, aki a Rafahból a szomszédos Hán Júniszba menekült.
„Lerombolják a házakat és az ingatlanokat, ami még áll” – mondta a férfi, aki a következményektől tartva nem kívánta magát megnevezni.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
A Rafah elfoglalására irányuló támadás jelentős eszkalációt jelent a háborúban, amelyet Izrael a múlt hónapban kezdett újra, miután gyakorlatilag felmondta a január óta érvényben lévő tűzszünetet.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt mondta, hogy a csapatok egy olyan területet foglalnak el, amelyet ő „Morag tengelynek” nevezett, utalva egy elhagyatott, Rafah és Hán Júnisz között fekvő korábbi izraeli településre.
A gázaiakat, akik a tűzszünet idején visszatértek a romok között lévő otthonoaikba, most arra utasították, hogy hagyják el az övezet északi és déli szélén lévő településeket.
Mivel a tűzszünet első szakasza március elején lejárt, és nem született megállapodás annak meghosszabbításáról, Izrael teljes blokádot rendelt el a Gázai övezet 2,3 millió lakosával szemben, és ezzel a nemzetközi szervezetek által humanitárius katasztrófának nevezett helyzetet idézett elő.
Különböző segélyszervezetek több mint egy tucat munkatársa halt meg vagy tűnt el az elmúlt napokban Gázában, miután Izrael a kéthónapos tűzszünet összeomlását követően újra katonai támadást indított a palesztin enklávé ellen.
Az izraeli hadsereg csütörtökön közölte, hogy vizsgálatot folytat 15 palesztin segélymunkás halála ügyében, akiket márciusban a Vörös Félhold járműveinek közelében, sekély sírba temetve találtak. A hadsereg szerint a katonák tüzet nyitottak az autókra, mert azt hitték, hogy harcosokat szállítanak.
De mivel nem tettek erőfeszítéseket egy alternatív kormányzat létrehozására, a Hamász a tűzszünet alatt visszavette az irányítást. A terroristák még mindig 59 halott és élő túszt tartanak fogva, akiket Izrael szerint át kell adniuk a tűzszünet ideiglenes meghosszabbításához; a Hamász azonban ragaszkodik ahhoz, hogy csak a háborút véglegesen lezáró megállapodás nyomán engedi szabadonőket.
Az izraeli vezetők azt mondják, hogy felbátorították őket a Hamász elleni gázai tiltakozás jelei, miután szerdán is több százan tüntettek az észak-gázai Bejt Lahija városában. A Hamász a tüntetőket kollaboránsoknak nevezi, és azt állítja, hogy Izrael áll mögöttük.
Rafah lakói azt mondták, hogy a helyi lakosság nagy része engedelmeskedett Izrael távozásra vonatkozó parancsának, mivel az izraeli csapások épületeket döntöttek le ott.
A Hán Júnisz és Rafah közötti főútvonalat ért csapás azonban a két város közötti közlekedés nagy részét leállította.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
szóljon hozzá!