
Nincs megállás. A Gázai övezetben a Hamász ellen zajló terrorellenes hadművelet tovább zajlik a Hezbollahhal megkötött tűzszünet után
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
2024. november 28., 11:012024. november 28., 11:01
A Reuters emlékeztet: az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet szerdán hajnalban lépett életbe, és ezzel véget vetett az elmúlt hónapokban meredeken eszkalálódott ellenségeskedésnek, amely párhuzamosan zajlott a palesztin Hamász harcosai elleni gázai háborúval.
A libanoni megállapodás keddi bejelentésekor Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy újra szorgalmazni fogja a Gázában nehezen elérhető megállapodást, és sürgette Izraelt és a Hamászt, hogy ragadják meg a lehetőséget.
és a kormánytagok világossá tették, hogy a Gázával kapcsolatos háborús céljaik nagyon különböznek a libanoniaktól.
„Gáza soha többé nem fog fenyegetést jelenteni Izrael államra... Határozott győzelmet fogunk ott elérni. Libanon más” – mondta Avi Dihter izraeli mezőgazdasági miniszter, a belső biztonsági kabinet tagja és a Sin Bet hírszerző ügynökség korábbi vezetője.
„A vég kezdetén vagyunk? Egyértelműen nem. Még sok tennivalónk van” – mondta a héten külföldi tudósítók egy csoportjának.
A két fél közötti tárgyalások régóta megrekedtek, és mindkét fél a másikat okolja a patthelyzetért. Szerdán a Hamász tisztségviselője, Szami Abu Zuhri azzal vádolta Izraelt, hogy rugalmatlan, mondván, hogy szervezete továbbra is megállapodást akar.

Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására.
„Reméljük, hogy ez a megállapodás (a Hezbollahhal) megnyitja az utat egy olyan megállapodás felé, amely véget vet a népünk elleni népirtó háborúnak Gázában” – mondta.
Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy Teherán fenntartja magának a jogot, hogy reagáljon a múlt hónapban Iránra mért izraeli légicsapásokra, de figyelembe veszi a térségben zajló egyéb fejleményeket is.
Aragchi lisszaboni útja során újságíróknak elmondta, hogy Irán üdvözli a keddi libanoni tűzszüneti megállapodást, és reméli, hogy az tartós lesz.
Arra a kérdésre, hogy a tűzszünet elvezethet-e az Izrael és Irán közötti feszültség enyhüléséhez, azt mondta: „Ez Izrael viselkedésétől függ”.
– mondta.
Mint arról beszámoltunk, Izrael október 26-án iráni célpontokra mért csapást, megtorlásul az Izrael elleni október 1-jei iráni rakétatűzre.
Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb vezető egyik főtanácsadója egy vasárnap megjelent interjúban azt mondta, hogy Teherán válaszlépésekre készül Izrael ellen.
Bár Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden azt mondta, hogy a Hezbollahot „évtizedekkel vetették vissza”, Aragchi szerint a terrorszervezetet nem gyengítette meg, hogy Izrael január óta számos vezetőjét megölte, és október eleje óta szárazföldi offenzívát indított a ellene.
„Ez a fő oka annak, hogy Izrael elfogadta a tűzszünetet ... minden alkalommal, amikor (a Hezbollah) elveszíti vezetőit vagy parancsnokait, mind számban, mind erőben nagyobbak lesznek” – mondta.
Megjegyzései megegyeznek egy magas rangú Hezbollah-tisztviselő, Hasszán Fadlallah kijelentésével, aki szerint a csoport megerősödve és nagyobb létszámban fog kikerülni a háborúból.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!