2009. április 05., 13:572009. április 05., 13:57
A választói részvétel 51,67 százalékos volt, ami mintegy nyolc százalékkal magasabb, mint a két hete lezajlott első fordulóban. A két jelölt közti különbség magasabb a vártnál. Ivan Gasparovic élvezte a két legerősebb kormánypárt – az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) – támogatását, míg Iveta Radicová az ellenzék közös jelöltje volt, s mint ilyen maga mögött tudta a Magyar Koalíció Pártját (MKP) is.
Szlovákiában ez volt a harmadik közvetlen köztársaságielnök-választás. Gasparovic az első államfő, aki másodszor is mandátumot szerzett, s újabb öt éven keresztül ő lesz a pozsonyi elnöki palota lakója.
„Számoltam vele, számomra az eredmény nem meglepetés” – jelentette ki Gasparovic az eredményhirdetés után. Azonnal éles támadást indított a sajtó ellen, s azt állította, hogy az ellenségesen viselkedett vele szemben és hazugságokat írt róla.
Radicová elismerte vereségét és gratulált Gasparovicnak a győzelemhez. Kiemelte, hogy az egymillió ember támogatását kötelezettségként fogja fel egy „új kezdetre”. Felszólította támogatóit, hogy tartsák tiszteletben a választás eredményét. Hangsúlyozta: továbbra is elutasítja a hazugságokat, amelyekhez ellenfelei folyamodtak a választási kampány során. „Mindent megteszek annak érdekében, hogy Szlovákiában fordulat álljon be, és győzzön a tisztesség politikája” - hangoztatta. Radicová úgy vélte: nem a magyar kártya döntötte el a választás sorsát, hanem az, hogy Fico és pártja kiállt Gasparovic mellett.
Csáky Pál, az MKP elnöke úgy vélte: rossz hír Szlovákia számára, ha hazugságokkal és a magyar kártyával választást lehet nyerni. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnöke szerint nehéz elképzelni, hogy a durva magyarellenes kampány után a szlovákiai magyarok saját köztársasági elnöküknek érezhetnék Ivan Gasparovicot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok