2007. május 31., 00:002007. május 31., 00:00
A nyugati államok képviselői a függetlenséget előirányzó Ahtisaari-tervet támogatva, mielőbbi ENSZ-döntést szorgalmaztak a jelenleg még Szerbiához tartozó tartomány státusáról, Szergej Lavrov viszont elutasította ezt azzal az érveléssel, hogy a tartomány sorsát a szerbek és az albánok közvetlen tárgyalásain kell rendezni. Nagyobb volt az egyetértés a Közel-Keletet illetően, a külügyminiszterek ugyanis egyaránt az Izrael és a palesztinok közötti, közvetlen tárgyalások folytatását, illetve az erőszakról való lemondást sürgették.
A miniszterek – mint kiszivárgott – külön állásfoglalásban szálltak síkra a jogállamiság mellett. Hangsúlyozták, hogy a jogállamiság az egyik legfontosabb s elengedhetetlen eleme a hét nyugati állam és Oroszország közötti partneri viszonynak. Az emberi jogok, illetve az alapvető szabadságjogok biztosítása mellett a jogállamiság egyben nélkülözhetetlen előfeltétele a tartós békének, a biztonságnak, illetve a tartós fejlődésnek – hangoztatták a nyolcak.
Diplomáciai források szerint Iránnal kapcsolatban elsősorban az amerikai külügyminiszter sürgette, hogy a nemzetközi közösség az eddiginél erőteljesebb nyomást gyakoroljon Teheránra atomprogramjának beszüntetése érdekében. A külügyminiszterek környezetvédelmi kérdésekben értesülések szerint kevésbé jutottak előre. Elsősorban az Egyesült Államok, ugyanakkor Kanada is szembehelyezkedett a G8-csoport, továbbá az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németországnak azzal a törekvésével, hogy a küszöbönálló csúcsértekezleten kötelező érvényű megállapodást fogadjanak el a klímaváltozás káros következményeinek mérséklésére.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok