
Fotó: Rompres
2007. június 07., 00:002007. június 07., 00:00
Az állam- és kormányfők biztonságára, a csúcskonferencia zavartalan lebonyolítására több mint tizenhatezer rendőr felügyel. A rendőri egységek páncélozott járművekkel vonultak ki a helyszínre, a parti vizeket pedig – az esetleges terrortámadások eshetőségére felkészülve – hadihajók ellenőrzik. Hivatalos adatok szerint a csúcs költségei 92 millió euróra rúgnak.
A házigazda Angela Merkel német kancellár, egyben a G8 soros elnöke, közvetlenül a találkozó előtt közzétett üzenetében a közös felelősségre figyelmeztette az állam- és kormányfőket a napirenden szereplő témákkal, főként a környezetvédelemmel és Afrika megsegítésével kapcsolatban. Reményét fejezte ki, hogy a heiligendammi csúcstalálkozó – amelyre meghívták a leggyorsabban fejlődő országok, továbbá több afrikai állam vezetőit – egyértelmű jelzést ad erre vonatkozóan. A kancellár nem adta fel a reményt, hogy a nyolcak találkozóján a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése érdekében sikerül konkrét, illetve hosszú távú célkitűzésekben megállapodni, s a Kiotó utáni folyamatot az ENSZ keretei között tartani.
Merkel és George W. Bush amerikai elnök kétórás egyeztetést folytatott tegnap délután a csúcstalálkozót megelőzően. A tárgyalás után mindketten derűlátóan nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy sikerül előrelépni egy esetleges környezetvédelmi megállapodást illetően. A német kancellár azt hangoztatta, hogy jó esély van az előrelépésre. A nyolcak elnökeként kijelentette, hogy a klímaváltozás elleni harccal kapcsolatban lát reményt közös álláspont kialakítására, erről azonban részleteket nem közölt. Merkel úgy értékelte, hogy sok területen egyetértettek, néhány területen pedig szavai szerint tovább kell dolgozni. Mindent összevetve a kancellár „nagyon jónak és sikeresnek” minősítette a megbeszélést. Hasonló szellemben nyilatkozott az amerikai elnök is. George Bush kijelentette: azzal a határozott szándékkal érkezett Heiligendammba, hogy megállapodjanak a Kiotó utáni – azaz a 2012 utáni időszakra vonatkozó – folyamatról. Az elnök ennek kapcsán – konkrét célkitűzések nélkül – általánosságban említette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklését, s fontosnak nevezte új, környezetkímélő technológiák kifejlesztését, illetve alternatív energiaforrások felkutatását. Merkel és Bush találkozója előtt ugyanakkor amerikai források azt hangoztatták: az Egyesült Államok nem hajlandó beleegyezni abba, hogy a klímaváltozás elleni harc területén – elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére – konkrét és kötelező jellegű célkitűzéseket rögzítsenek.
Elsőként egyébként George Bush érkezett meg – még kedden este – Heiligendammba, miközben mintegy ezren tüntettek látogatása ellen. A G8-csúcs ellenzői tegnapra harminc békés tiltakozó megmozdulást jelentettek be, mindenekelőtt a Heiligendammba vezető utak blokádjával fenyegetve. Este mintegy tízezer tüntető próbált a találkozó helyszíne felé nyomulni, ám a rohamrendőrök gumibotokkal és vízágyúkkal megfékezték őket. Az összecsapásokban többen megsérültek.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.