Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann
Tovább folytatódtak a zavargások a németországi Hamburgban pénteken, a G20 csoport csúcstalálkozójának kezdetén.
2017. július 07., 13:562017. július 07., 13:56
2017. július 07., 14:582017. július 07., 14:58
Sajtóértesülés szerint a helyi rendőrség sürgős erősítést kért más tartományoktól, elismerve, hogy
A rendőrség vízágyúval oszlatta fel a blokádot, mert az utca az amerikai elnök egyik lehetséges útvonalának része. Vízágyúval számoltak fel egy másik blokádot is, amelyet a vásárvároshoz vezető egyik utcán alakítottak ki az úttestet elfoglaló tüntetők.
Az Abendblatt.de értesülése szerint az óvárosi Hotel Hyatt Park biztonsági személyzetét is támadás érte a rendbontások során. Ott szállt meg éjszakára Vlagyimir Putyin orosz elnök, uganakkor ott aludt Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök és Mun Dzsein dél-koreai elnök is.
A globalizációellenes, szélsőbaloldali demonstrálók célja a tanácskozás megkezdésének akadályozása. Fennakadást ugyan nem sikerült elérniük, de
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter biztonsági okokra hivatkozva lemondta részvételét a G20 Global-Classroom (G20 globális osztályterem) nevű kezdeményezés pénteki fórumán, amelyen diákokkal beszélgetett volna.
Többtucatnyian megsérültek csütörtökön Hamburgban a rendőrök és szélsőbaloldali tüntetők összecsapásában, a G20 csoport csúcstalálkozójának előestéjén, péntek reggel pedig újabb megmozdulás kezdődött.
A G20 csoport kétnapos tanácskozásának biztosítására nagyjából 20 ezer rendőrt vontak össze Hamburgban más tartományokból és külföldről. Azonban pénteken, a zavargásokkal eltelt éjszaka után a tartományi rangú
– jelentette hírportálján.
A Húszak ereje
A világ népességének csaknem kétharmadát kitevő csoportnak G20 csoportnak tulajdonítható a globális gazdasági teljesítmény és a klímaváltozást fokozó gázok kibocsátásának több mint 80 százaléka. Az informális egyeztető fórumként működő csoport állásfoglalásai így irányadóak az egész nemzetközi közösségnek.
A csoport tagjai: Argentína, Ausztrália, Brazília, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, India, Indonézia, Japán, Kanada, Kína, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország, Törökország, Szaúd-Arábia és az Európai Unió.
Állandó vendég Spanyolország, a német soros elnökség vendége pedig Hollandia és Norvégia. A csoport munkájában a legfontosabb nemzetközi és regionális szervezetek is részt vesznek, köztük a Világbank, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
A zavargások csütörtök este kezdődtek, amikor a G20 – Üdv a pokolban (G20 – Welcome to Hell) elnevezésű tüntetésen a rendőrség megpróbálta leválasztani a feketébe öltözött, és a német szabályokkal ellentétben maszkot viselő tüntetők csoportját – az úgynevezett fekete blokkot – a békés demonstrálók tömegétől. Helyszíni jelentések szerint először a rendőrök kezdtek erőszakot alkalmazni.
Elkezdődött a csúcstalálkozó
A heves tüntetések közepette elkezdődött péntek délelőtt a németországi Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója.
A Húszak a tanácskozás első napján két munkaülést és egy munkaebédet tartanak. Elsőként a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyalnak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét veszik napirendre. Ez utóbbi ülésről Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan hiányzik majd, mert akkor tartják első hivatalos kétoldalú megbeszélésüket. A programot este koncert zárja Hamburg új hangversenyközpontjában, az Elbphilharmonie-ban.
A terrorizmus elleni harc ügyében az adatok egymás közti megosztásáról és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megakadályozásáról tárgyalnak. Gazdasági ügyekben a pénzügyi rendszer szabályozásai kérdéseit tekintve német sajtóértesülések szerint teljes az egység a csoport tagjai között, a tanácskozás zárónyilatkozatának ez a része így el is készült.
A nemzetközi kereskedelem témája viszont továbbra is erősen vitatott. A konfliktust most éppen az okozza, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva új vámok vagy mennyiségi korlátozások bevezetését fontolgatja az importált acél esetében, ami példátlan lépés lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása, 1995 óta.
Az amerikai intézkedés EU-s vállalkozásokat is sújtana. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozás előtt tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: az EU néhány napon belül ellenintézkedésekkel válaszol, ha Washington az acélipar uniós szereplőit sújtó döntést hoz.
A délutáni munkaülés témájával sincs teljes egyetértés, miután Donald Trump bejelentette, hogy hazája kilép a párizsi klímaegyezményből. Német értesülések szerint Trump elszigetelődött, a csoport többi 19 tagja mind ragaszkodik az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló megállapodáshoz.
Pénteken, a tanácskozás előtt a legnagyobb feltörekvő országok – angol nevük kezdőbetűi alapján BRICS-nek nevezett – csoportja, azaz Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Oroszország is a párizsi egyezmény végrehajtását szorgalmazta, és kiállt a nyitott és méltányos kereskedelmi rendszer mellett.
A viták miatt előfordulhat, hogy a csúcstalálkozókat 2008 óta évente tartó G20 csoport történetében először a vezetők zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejezik be értekezletüket, mert a dokumentumot a hagyományok szerint egyöntetű támogatással kell elfogadni.
Az első nap számos kétoldalú megbeszélést is tartanak a tanácskozás alkalmából. A legnagyobb érdeklődés Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját övezi.
A Húszak a tanácskozás második, befejező napján, szombaton a többi között a migrációról, Afrika fejlődésének támogatásáról és a nők munkaerőpiaci helyzetéről tárgyalnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!