
Emmanuel Macron
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Franciaország növeli a gázszállításait Németországnak, amely cserébe elektromos áramot szolgáltat, amennyiben az energiaválság miatt arra szükség lenne télen – jelentette be a francia államfő hétfőn.
2022. szeptember 05., 19:292022. szeptember 05., 19:29
2022. szeptember 05., 20:152022. szeptember 05., 20:15
„Meg fogjuk oldani a gázcsatlakozásokat, hogy gázt tudjuk szállítani Németországba, amennyiben szükség lesz szolidaritásra, Németország pedig még több elektromos áramot fog termelni és nekünk szolgáltatni a csúcsidőkben” – mondta hivatalában tartott sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron, miután videókonferencia-megbeszélést folytatott Olaf Scholz német kancellárral.
„Németországnak szüksége van a gázunkra, nekünk pedig szükségünk van az Európa más országaiban megtermelt áramra, különösen Németországból” – hívta fel a figyelmet a francia elnök, emlékeztetve arra, hogy a francia atomreaktorok fele jelenleg karbantartás miatt nem működik.
Franciaország lakossági energiaellátásának a 70 százalékát biztosítja atomenergiából, 16 százalékát földgázból. Ez utóbbinak mintegy 17 százaléka érkezett 2020-ban Oroszországból, de azóta ezt az arányt 9 százalékra csökkentette a kormány, a tél folyamán más forrásokból folytatják a földgáz beszerzését.
„Támogatjuk a közös gázvásárlás gyakorlatát, amely lehetővé tenné Európának, hogy csoportosan vásárolva olcsóbban tegye azt” – mondta Emmanuel Macron. „Amennyiben az Európai Bizottság úgy dönt, hogy maximalizálja az Oroszországtól vezetéken vásárolt gáz árát, Franciaország támogatni fogja az intézkedést” – tette hozzá.
Emmanuel Macron emlékeztetett arra, hogy Franciaországban sikerült elkerülni a lakossági energiaárak jelentősebb emelkedését.
– hangsúlyozta.
A francia gazdasági tárca pénteken közzétett adatai szerint az energiaárak korlátozására az állam az elmúlt egy évben 24 milliárd eurót költött, ebből 16,5 milliárdot a lakossági energiaárak befagyasztására, és 7,5 milliárd eurót az üzemanyagárakra nyújtott kedvezményre.
Az államfő a franciák egyéni felelősségére is felhívta a figyelmet az energiatakarékosság terén. Úgy vélte, hogy „az a legjobb energia, amelyet nem fogyasztunk el”. Megerősítette, hogy a kormány célja a jelenlegi fogyasztás 10 százalékos csökkentése. Ehhez azt ajánlotta, hogy melegben kevesebb légkondicionálást használjanak a franciák, a téli fűtéshez pedig 19 Celsius fok körül legyen az átlaghőmérséklet.
– vélte Emmanuel Macron.
A francia elnök ugyanakkor úgy vélekedett, „nem egyértelmű”, hogy szükség lenne új gázvezetékre Franciaország és Spanyolország között.
Európában „szükségünk van több elektromos összekapcsolódásra. De nem vagyok arról meggyőződve, hogy szükség lenne több gázvezetékre, amelyeknek a következményei mindenekelőtt a környezetre és az ökoszisztémára nagyon jelentősek” – mondta Macron, aki jelezte, hogy a Franciaország és Spanyolország közötti áramvezetékek összekapcsolását támogatja. Emlékeztetett arra, hogy a két ország között meglévő két gázvezeték kapacitásainak csak alig 53 százalékát használta a két ország a tavalyi legjelentősebb csúcsidőben, februárban, ezért nem egy újabb gázvezeték építését tartja megoldásnak a francia elnök a jelenlegi energiaválságra.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!