Valerij Zaluzsnij (középen) közölte, az ukrán fegyveres erők kiképzése jelenleg 17 európai országban zajlik
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Ukrajna a tavaly február óta Oroszország által megszállt területeinek a negyven százalékát vette vissza – foglalta össze a 2022-ben elért harctéri eredményeket Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
2023. január 02., 20:512023. január 02., 20:51
2023. január 02., 20:542023. január 02., 20:54
A főparancsnok közölte, hogy 2022 folyamán az ukrán fegyveres erők több mint százezer orosz katonát öltek meg, továbbá megsemmisítettek csaknem 42 ezer orosz robbanóeszközt, több tízezer orosz katonai felszerelést és csaknem 1900 ellenséges légi célpontot. „A 2022-es év örökre megváltoztatott minket, jelenünket és jövőnket” – írta, kiemelve, hogy az elmúlt évben Ukrajna és az ukrán hadsereg „világtörténelemet” írt.
Zaluzsnij szavai szerint az ukrán fegyveres erők kiképzése jelenleg 17 európai országban zajlik, a partnerállamoknak köszönhetően több mint 20 ezer katonát képeztek ki. 2022-ben több mint 600 ezer embert evakuáltak harcok sújtotta területekről, és több mint 2 millió tonna humanitárius szállítmányt indítottak útnak a felszabadított területekre – fejtette ki.
A főparancsnok kitért arra, hogy Ukrajna fegyvereket, lőszereket és anyagi támogatást kapott a partnerországoktól, és több mint ezer sebesült katona esett át külföldön gyógykezelésen, valamint rehabilitáción. Az ukrán aknamentesítő szakemberek csaknem 42 ezer veszélyes tárgyat semmisítettek meg országszerte. Mintegy 29 ezer katona kapott állami kitüntetést, közülük 160 kapta meg az Ukrajna Hőse címet – írta Zaluzsnij.
„Az ukrán fegyveres erők nap mint nap nemcsak Ukrajnáért, hanem a hozzánk lélekben közel álló Európáért is harcolnak, a béke, a biztonság és a szabadság megőrzéséért az egész világon. Biztosan győzni fogunk” – szögezte le a főparancsnok.
Az ukrán védelmi erők szilveszterkor megtámadták az orosz katonák egyik bázisát a Donyeck megyei Makijivka településen, a célzott csapásban mintegy négyszáz orosz katona meghalt és háromszáz megsebesült – közölte hétfőn az ukrán fegyveres erők.
Tal Haimi izraeli-román kettős állampolgárságú őrmesterként azonosították az izraeli törvényszéki szakértők a hétfőn átadott elhunyt izraeli túsz maradványait – közölte a miniszterelnöki hivatal.
Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss nyilatkozatban megerősítette, kész elmenni Budapestre, hogy „bármilyen formában” felvegye a kapcsolatot az ott találkozó Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Nem szép dolog”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg az EU-tag Magyarországra utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Ukrajnáról – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Bár vasárnap összecsapásik zajlottak Gázában, amelyek során izraeli katonák haltak meg, az izraeli hadsereg pedig gázai célpontokat támadott, a felek szerint elkötelezettek a tűzszüneti megállapodás betartása mellett.
Donald Trump amerikai elnök a feszült hangulatú pénteki találkozón arra ösztönözte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át területeket Oroszországnak, ami csalódást okozott az ukrán delegációnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll Budapesten is találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az ukrán államfő erről egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban beszélt.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
1 hozzászólás